Trianon 90: a máig élő trauma

Többet kellene beszélni a Magyarországot ért traumákról

Bár sok szó esik a közéletben a Magyarországot történelme során ért traumákról, többi között a trianoni békeszerződésről, a holokausztról vagy a rendszerváltásról, közmegegyezést még egyáltalán nem sikerült ezekről kialakítani - mondta Fazekas Csaba, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke.

Az egylet által kiadott Egyezzünk ki a múlttal! című kötet bemutatóján Miklósi László, az egylet elnöke úgy fogalmazott, fontos lenne, hogy az eltérő nézeteket vallók széles körben folytassanak párbeszédet ezekről a témákról, mert közülük többet kifejezetten ártalmas, veszélyes mítoszok öveznek. A Történelemtanárok Egyletének célja, hogy a könyvvel, amely ezeket a mítoszokat dolgozza fel, a tanárok segítségére legyen.

A kötet összeállításában közreműködők egybehangzó véleménye szerint a magyar történelemmel kapcsolatban terjedő mítoszok különösen népszerűek a fiatalok körében, és a történelemtanárok nem tehetik meg, hogy ne reagáljanak, ha ezek felbukkannak a tanórákon.

Fazekas Csaba, az egylet alelnöke, aki a trianoni békeszerződésről szóló beszélgetés szervezője, moderátora is volt, kiemelte, Trianon valószínűleg a huszadik századi Magyarország legsúlyosabb és legösszetettebb következményekkel járó traumája, amelyről nemcsak a történészek között folyik állandó, éles vita, hanem a politikai elitben is; a közmegegyezés e kérdésben még messze van - mondta Fazekas Csaba. A helyzetet nehezíti - tette hozzá -, hogy továbbra is új mítoszok alakulnak ki, amelyek főként érzelmi forrásból fakadnak.

A "fájó mítoszok" közül olyan hiedelmet emelt ki Dupcsik Csaba, amely abból a szempontból különleges, hogy eddig még egyetlen párt vagy ideológia sem tette magáévá: e szerint régen jóval több gyermek született, majd a Ratkó-korszak utáni években drasztikusan csökkent a gyerekszám. Az elterjedt vélekedés ezt azzal magyarázza, hogy már nem tiltották az abortuszt, és sokan a "kocsi vagy kicsi", azaz a fogyasztás és a gyermekvállalás közül az előbbit választották.

Dupcsik Csaba azonban elmondta, a gyermekszám már hosszú idő óta folyamatosan csökkent, legfeljebb eltérő ütemben, és a Ratkó-korszakban a csúcsot jelentő 1953-as év csak a harmincas évek elejére jellemző gyermekszámot állította vissza ideiglenesen, azaz nincs szó radikális változásról.

1. Trianon 90 éve folyamatosan része a magyar politikai gondolkodásnak
2. Államkoncepciók, az integrációs próbálkozások és az etnikai ellentétek
3. Többet kellene beszélni a Magyarországot ért traumákról
4. Trianon-emléktáblát lepleztek le Pozsonyban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták