Nagy-Magyarország tükör és irredenta szódásüveg

2010. május 31. 14:09

Nagy-Magyarország tükröt, irredenta szódásüveget, revizionista falvédőt, összességében több száz két világháború közötti tárgyat, dokumentumot, képeslapot, térképet, fotót állítanak ki a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában június 1-jén nyíló "Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá" című trianoni emlékkiállításon.

Korábban

A kiállítási kollekció 90%-a magángyűjtők emléktárgyaiból, dokumentumaiból áll össze, de láthatóak a vásárhelyi Tornyai János Múzeum, a Bethlen-gimnázium és a helyi levéltár anyagai is. A tárlaton szemügye vehetőek az ország egyik legnagyobb trianoni magángyűjteményével rendelkező Kovács Ferenc képeslapjai, dokumentumai is.

Az emléktárlat az Alföldi Galéria három kiállítóterében valósul meg. Elek András, a kiállítás koordinátora elmondta, az első teremben a trianoni békediktátum okozta fájdalmat kifejező dokumentumokat állították ki. A második tér azokat a relikviákat mutatja be, amelyek jelképezik a két világháború közötti Magyarország bizakodását, hogy a határok újrarajzolhatóak. A harmadik kiállítótér az eufóriát ábrázolja, mikor a korábban elcsatolt területek visszakerültek Magyarországhoz.

A hódmezővásárhelyi Trianon-hét keretében június 1-én, kedden 10 órától a „Tíz óra után pár perccel jött egy hír... egy végzetes hír ” című tudományos tanácskozással emlékeznek a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulójáról. Az emlékhéten a kiállításon és a konferencián kívül irodalmi estet, filmvetítést és ökumenikus istentiszteletet is szerveznek.

A trianoni békeszerződés eredményeképp Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát. Magyarország lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. Jelentős magyarlakta területeket csatoltak a szomszédos országokhoz. Több mint 3 millió magyar került kisebbségi létbe. Románia önmagában nagyobb területeket kapott – 103 ezer km2-et – mint ami Magyarországnak maradt.

A történelemben soha egyetlen országot sem bűntettek ilyen igazságtalanul - egy francia történész írt arról az 1930-as években, hogy a trianoni békeszerződés a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéje volt. Georges Desbons szerint Magyarország új határai mentén minden határkőre azt kellett volna felvésni, hogy „itt nyugszik az igazság.”

A részletes program