Dagadó izmokkal a gazdasági válság ellen
2010. május 28. 11:07 Fekete István
"A nemzet visszatért a prosperálás útjára" - jelentette ki diadalittasan Superman az országot végromlásba taszító tőzsdecápák egyik főhadiszállásának lerombolása után. Az akcióhős a maga nyersességével a gazdasági világválság korszakának reményvesztett amerikai átlagpolgárai számára mutatott kiutat, akinek karakterét az őt megálmodó szerzőpáros zsidó származása és baloldali orientációja alakította ki.
Korábban
Az első sorozatok 1938-ban, az Action Comics (AC) hasábjain jelentek meg két, a science fiction és az amerikai filmek iránt rajongó gimnazista jóvoltából: Jerry Siegel találta ki a karaktert és írta a képregény szövegét, míg Joe Shuster rajzolta meg a kék ruhás, vörös köpönyegű figurát. Siegel és Shuster a rajzsorozat publikálásához amerikai kiadóknál kezdett kilincselni, de hat évig minden próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult, ezért sokáig mára már elfeledett regényhősök rajzolásával – Doktor Okkult és Slam Bradley – próbálták eltartani magukat.
A képregények kiadásával foglalkozó DC Comics végül beadta a derekát, s úgy döntött, a kryptoni vasember legújabb kalandjait maga fogja megismertetni az amerikai közönséggel. Az AC 1938. júniusi címlapján a hős látható, amint Superman a fejvesztve rohanó városlakók gyűrűjében félkézzel éppen egy összetört autóval teszteli a szikla szilárdságát.
Már az első képsorokból kiderül, hogy a Krypton nevű bolygóról származó, Kansasban nevelkedett, a civil életben Clark Kent néven a Daily Planet riportereként dolgozó szuperhős kétszáz métert képes ugrani, még a leggyorsabb vonatokat is lehagyja és emberéleteket ment. A főszereplők neveit a nagy mozirajongó hírében álló Jerry Siegel találta ki, aki egy-egy amerikai produkcióból merített ihletet: így lett például Clark Gable és Kent Taylor nevének összeolvadásából Clark Kent, vagy a főhős lakóhelye Fritz Lang azonos című filmje (1926) után Metropolis.
A kezdetben kétszázezer, majd közel egymillió eladott példányszám sikerén felbuzdulva a DC Comics elindított egy olyan képregényt, amelyben kizárólag csak Superman kalandjai jelentek meg. Superman azonban más akcióhősök előtt is kitaposta az utat, s a képregény-ipar motorjává vált: 1939-ben – látva, hogy Siegel és Shuster heti nyolcszáz dollárt keres Supermannel – Bob Kane megrajzolta és hódító útjára indította legendás denevéremberét, Batmant.
A kryptoni acélember érkezésével új korszak köszöntött be az amerikai ikonok világába. Míg előző évszázadok akcióhősei a vadnyugat meghódítására törekedtek, addig az 1900-as években az emberek már az arcnélküli, fogyasztó, urbánus tömegtársadalom egymástól elszigetelt individuumainak belső feszültségei feloldását várták a földöntúli képességekkel megáldott bálványoktól.
A gazdasági világválság idején maguk az átlagpolgárok lettek a szuperhősök, ahogy azt Steinbeck novellái, vagy éppen Ford és Capra filmjei ábrázolják, ezért Siegel és Shuster a kiszolgáltatott, fiatal, a társadalomtól elidegenedett Clark Kenteket igyekezett megszólítani képregényük segítségével.
Ennek megfelelően az első évek főleg moralizáló történetek sorozataiból álltak: Superman egyszer a szerencsétlenül járt bányász elégtelen munkakörülményeire hívta fel a figyelmet, másik alkalommal pedig egy olcsó és ennél fogva veszélyes anyagokkal dolgozó autógyárat rombolt le – a mini-történetek homlokterében rendszerint a vállalati kapzsiság és a társadalmi jólét közötti kiáltó szakadék hangsúlyozása állt.
Superman megszületése felfogható Shuster és Siegel baloldali nézeteinek lecsapódásaként is. A kryptoni hős politikai aktivistaként a dörzsölt üzletemberek és feslett erkölcsű politikusok ellen küzdött, amellyel Roger Sabin képregény-kutató szerint „Franklin Delano Roosevelt New Deal-jének liberális idealizmusát testesítette meg.” A képregényhős megalkotásában Shuster és Siegel származása is tetten érhető, ugyanis bevándorolt zsidó szülők gyermekeiként mindketten – ahogyan Clark Kent is – az amerikai társadalomba való betagozódás primátusát vallották.
Kérdéses annak eldöntése, hogy vajon a nietzschei Übermensch elmélet mennyiben hatott Shuster és Siegel gondolkodására: az egyik elmélet szerint Siegel más sci-fi íróktól vette az alapötletet, míg mások meg vannak győződve, hogy Superman szülőatyja, ha akart volna, sem menekülhetett a náci ideológia egyik tartópillérének befolyása elől.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
