2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kontroll alatt - könnyűzene a szocializmusban

2010. május 26. 10:22

Miként reagált a szocialista hatalom a változó és mindig megújuló könnyűzenei irányzatokra és milyen lehetőségei voltak a zenészeknek és közönségüknek ebben a szigorúan szabályozott környezetben? "TTT" és popzene a KORALL Társadalomtörténeti Folyóirat legújabb számában.

Bár a jelenkor társadalomtörténetével egyre többen foglalkoznak Magyarországon, a mindennapok historikumával, a mentalitással vagy a társadalmi csoportokkal foglalkozó kutatók témaválasztásában az elmúlt évekig mostohagyereknek számított a zene, azon belül is a könnyűzene társadalomtörténete. Ez már csak azért is meglepő, mivel a II. világháborút követő és a szocialista rendszer bukását megelőző évtizedekben az ún. populáris zene nagyon fontos társadalomformáló erőt képviselt.

A kijelentés érvénye természetesen időszaktól és műfajtól, illetve tértől és társadalmi környezettől függően változik, de általánosságban bizton állíthatjuk, hogy a könnyűzene és a hozzá kapcsolódó ifjúsági mozgalmak, szubkultúrák meghatározó szereplői voltak a 20. század második felében világszerte bekövetkező nagy társadalmi változásoknak. A téma jelenlegi népszerűségét pedig jelzi a különböző zenekarok történetével foglalkozó tévéműsorok, könyvek és újságcikkek sikere.

Magyarországon leginkább szociológusok (Szemere Anna, Kürti László), illetve újságírók (Szőnyei Tamás, Sebők János, Jávorszky Béla Szilárd) foglalkoztak eddig a könnyűzenével mint társadalomalakító tényezővel. A KORALL Társadalomtörténeti Folyóirat 2010. évi 39-es száma tematikus blokkjának témaválasztásával a könnyűzene társadalomtörténeti jelentőségére és tudományos feldolgozási lehetőségeire kívánta felhívni a figyelmet, illetve az utóbbi időben megindult ez irányú kutatásoknak kívánt megjelenési lehetőséget biztosítani.

Ennek szellemében kapott helyet a folyóiratban Havadi Gergő tanulmánya, ami a magyar jazz szocializmuskori helyzetéről szól, illetve bemutatja a jazz hatalom általi megítélésének változásait. Varga Luca írása a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical szövegkönyvének – a korszak ifjúságpolitikájába helyezett – kontextuális elemzése során a darab által közvetített üzeneteket, és a musical 1970-es évekbeli fogadtatását, illetve jelenkori visszhangját vizsgálja. Trever Hagen és K. Horváth Zsolt a hatalom által nem támogatott cseh, illetve magyar underground kultúra viszonyait vizsgálja írásában, két emblematikus zenekar, a The Plastic People of the Universe, illetve a Spions példáján keresztül.

Trever Hagen zeneszociológiai elméletekre támaszkodva az underground színterébe való bejutást elemzi, illetve azt a kohéziós erőt vizsgálja tanulmányában, ami összetartotta ezt a sokszínű társaságot. K. Horváth Zsolt pedig azt a paradox szituációt mutatja be az olvasóknak, amikor az ún. szocialista kultúrának helyet adó művelődési házak adtak helyet a rendszer által leginkább csak eltűrt alternatív zenekaroknak. Tóth Eszter Zsófia oral history kutatásokon alapuló tanulmánya – a könnyűzenével foglalkozó blokk végén – egy 2004-ben nagy felzúdulást keltő rockzenei ügynökbotrány, „Dalos” ügyének apropóján az ügynökügyek értelmezési lehetőségeit mutatja be.

A folyóirat emellett fordításban közli Uta G. Poiger Jazz, rock, and rebels című, az ifjúság és a könnyűzene kelet- és nyugat-németországi helyzetével foglalkozó monográfiájának a rock and rollt bemutató fejezetét. Ebben a szerző azt vizsgálja, miként is viszonyultak Németországban az Elvis Presley nevével fémjelzett zenei őrülethez, illetve hogyan változott a két német államban ez a hozzáállás az 1950-es években.

A KORALL szerkesztőségének kifejezett célja volt e szám megjelentetésével, hogy felhívja a figyelmet a könnyűzene társadalomformáló erejére, illetve történettudományi kutatásának fontosságára. A folyóiratban közölt tanulmányok az eltérő könnyűzenei irányzatok, korszakok és történetírói módszerek ellenére azt a központi problémát vizsgálják, hogy a szocialista hatalom miként reagált a változó és mindig megújuló könnyűzenei irányzatokra; milyen lehetőségei voltak a zenészeknek és közönségüknek ebben a szigorúan szabályozott környezetben; miként működött az a szabályozó rendszer, amely alapján egy zenekar a „támogatott”, „tűrt” vagy „tiltott” kategória valamelyikébe került.

A folyóirat megvásárolható könyvesboltokban vagy megrendelhető a szerkesztőségnél: www.korall.org

Tartalomjegyzék (pdf)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár