A kommunizmus áldozatai után kutatnak Szerbiában

A Vecernje Novosti című szerb napilap értesülései szerint a kormány döntött az ügyben. "Ily módon ismét megerősítjük, hogy megvan a politikai akarat ahhoz, hogy jóvátegyük a történelmi igazságtalanságokat, amelyeket az állam követett el polgárai ellen" - mondta Srdjan Sreckovic, a diaszpóra ügyeinek minisztere az újságban megjelent nyilatkozatában.

Tavaly létrehoztak egy állami bizottságot, amelynek az a feladata, hogy kutassa fel a háború utáni kommunista rendszer által meggyilkolt emberek maradványait rejtő tömegsírokat. A testület azt tervezi, hogy a délkelet-szerbiai Zajecar város környékén lévő tömegsírt tárják fel először.

Srdjan Cvetkovic belgrádi történész korábbi tanulmánya szerint 1944 és 1946 között a kommunista hatóságok tízezreket lőttek agyon bírói ítélet nélkül szerte az országban. A történész 60 és 80 ezer közé becsüli az áldozatok számát, és a tetemeket több száz tömegsírban rejthették el. Belgrádtól délre kereken 35 ezer embert öltek meg, a Vajdaságban pedig 40-45 ezer embert lőttek agyon.

A Vajdaságma.info délvidéki hírportál emlékeztetett arra, hogy levéltárak eddig korlátozták a hozzáférést az 1944-45-ös katonai közigazgatás időszakát kutató történészek számára. A katonai levéltárak, amelyek a legtöbb titkot rejtik, eddig semmilyen dokumentumot nem adtak ki a kutatóknak. A hírportál szerint a szerb kormány döntése óriási előrelépést jelenthet a történtek feltárásában.

A hivatalos jugoszláv történetírás szerint az akkori Jugoszláviában, a második világháború időszakában 1.700.000 embert öltek meg, és ezt a veszteséget teljes egészében a megszállók számlájára írták. A történészek közül viszont ma többen is azt feltételezik, hogy a legtöbb embert tulajdonképpen nem a háborúban, hanem a titói korszak első éveiben végezték ki a kommunista titkosrendőrség, az Ozna emberei.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban