Lefotózták Noé állítólagos bárkáját
2010. április 27. 16:11
Kínai és török kutatók egy csoportja, akik szerint a bibliai történetnek létezhet tudományos alapja, újra megtalálni vélték Noé bárkáját, és arról fényképeket is készítettek. A felfedezés pontos helyét nem árulták el.
Korábban
A bejelentés szerint az Ararát-hegyen, Kelet-Törökországban leltek rá négyezer méteres magasságban a fából készült szerkezet maradványára, amely az első radiokarbonos tesztek szerint 4800 éves lehet. Vagyis abból az időből származik, amikor a Biblia szerint a romlottnak ítélt embereket Isten özönvízzel büntette, de előtte még megparancsolta Noénak, hogy építsen egy hajót, amelyben kimenekítheti családját és az állatok minden fajának két tagját. A történet Mózes első könyvének (Genezis) 6-9. részeiben olvasható.
Egy 2004-es orosz expedíció azonban ellentmondani látszik mindennek: szerintük "az 1840-es vulkánkitörés után, mely a konzervált fát is megsemmisíthette, nem is érdemes beszélni egy egykori hajó még meglévő maradványairól".
Joang Ving-csong hongkongi dokumentumfilm-rendező szerint a megtalált szerkezetnek több, a fotókon is látható fargerendákból épített rekesze van, amelyek feltehetőleg az állatoknak szolgáltak menedékül. Joang kizárta annak lehetőségét, hogy egy korai emberi település nyomára bukkantak volna, mivel állítása szerint 3500 méteres magasság fölött ilyen nem létezett akkortájt. A csoport bejelentése szerint a helyi török hatóságok kérni fogják az ankarai kormányt: kérje fel az ENSZ-t, hogy nyilvánítsa a világörökség részévé a területet, mert így védettséget kaphat a régészeti ásatásoknak.

Egyes kutatók szerint van alapja az özönvíz-legendának: a jégkorszak végével ugyanis a Földközi-tenger szintje emelkedni kezdett, végül áttörte a boszporuszi sziklagátat, és elöntötte a Fekete-tenger medencéjét, ahol a tengerszintnél 130-200 méterrel alacsonyabban elterülő, jóval kisebb kiterjedésű édesvizű, vagy enyhén sós tó terült el.
Az elmélet szerint a bezúduló hatalmas mennyiségű víz több százszor nagyobb volt a Niagara-vízesésnél. Robaját húsz kilométernyire is hallani lehetett. Naponta negyven köbkilométer víz zúdult le itt, ami napi tizenöt centiméterrel emelte meg a Fekete-tenger szintjét. A teória szerint az itt élők elköltöztek és vitték magukkal a vízözön mondáját, ami Noé történeteként került át a közel-keleti civilizációk örökségébe.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59