Népirtásra emlékeztek Jerevánban

A tömeg Jerevánban virágot helyezett el az áldozatok emlékművénél. Szerzs Szargszján elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Örményország továbbra is elvárja a nemzetközi közösségtől, hogy ismerje el népirtásnak az örmények leöldöklését. Köszönöm azoknak, akik oly sok országban, így Törökországban is megértik az emberiesség elleni bűnök megelőzésének a fontosságát és mellettünk állnak ebben a harcunkban - hangoztatta az elnök.

Már péntek este ezrek vonultak a főváros egyik dombján álló emlékműhöz fáklyákkal, gyertyákkal, valamint örmény lobogókkal, illetve azoknak az országoknak - Kanadának, Franciaországnak, Lengyelországnak és Svájcnak - a zászlóival, amelyek népirtásnak minősítik a történteket.

Az örmények minden évben április 24-én emlékeznek meg az áldozatokról, 1915-ben ezen a napon a török hatóságok több mint 200 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le az akkori Konstantinápolyban (Isztambul). Ez volt a kezdete az 1917-ig tartó deportálásoknak és öldökléseknek, amelyeknek örmény adatok szerint több mint másfél millióan estek áldozatul.

Törökország, az Oszmán Birodalom jogutóda, csak mintegy 300-500 ezer ember halálát ismeri el. Ankara szerint az örmények nem népirtás, hanem az első világháború idején, az Oszmán Birodalom végnapjaiban uralkodó káosz áldozatai lettek. Az ezzel kapcsolatos nézeteltérés súlyos tehertétel Örményország és Törökország kapcsolataiban.

Szargszján elnök csütörtökön bejelentette, hogy Örményország egyelőre befagyasztja a Törökországgal való viszony rendezését célzó - a diplomáciai kapcsolatok felvételét és a határátkelőhely újbóli megnyitását előirányzó - történelmi megállapodások ratifikálását, mert szerinte Ankara előfeltételeket akar Jerevánra kényszeríteni az évszázados ellenségeskedéseknek véget vető megbékéléshez.

Isztambulban török emberijog-védők, értelmiségiek és művészek szombaton - egy tabut megtörve - most első ízben nyilvánosan megemlékeztek az 1915-17-ben az örmények ellen elkövetett mészárlásokról. A török Emberi Jogi Szervezet (IHD) isztambuli tagozatának kezdeményezésére mintegy százan gyűltek össze a nagyváros ázsiai részében található Haydarpasa pályaudvar előtt - ahonnan a deportáltak első szerelvényét elindították - hogy lerója tiszteletét az eltűnt örmények előtt.

A "Soha többet" jelszóval rendezett megemlékezés részvevői sok ezer kamera előtt, rendőrök gyűrűjében, kezükben egykori deportáltak fekete-fehér fotóját tartották, olyan örményekét, akik többsége soha nem tért vissza. A rendőrség tisztes távolságban tartotta ellentüntetők egy csoportját, köztük volt diplomatákat, akik török nemzeti zászlókat lengettek. 1970 és 1980 között az ASALA szélsőséges örmény szervezet 42 török diplomata ellen követett el gyilkos merényletet.

Bejrútban örmények tízezrei vonultak fel az évfordulón, a 140 ezer fős libanoni közösség a legnépesebb örmény szórvány az arab világban. Párizsban mintegy 5 ezren emlékeztek meg az évfordulóról, köztük volt Charles Aznavour örmény származású énekes is.

Franciaország 2001-ben népirtásnak ismerte el az örmények 1915-17-es lemészárlását. A franciaországi félmilliós örmény közösség a legnépesebb Nyugat-Európában. A franciaországi örmények kezdeményezték a szenátusban, hogy fogadjanak el törvényt Franciaországban az örmény népirtás tagadásának büntethetőségéről. A törvénykezdeményezés 2006 októberében elakadt és azóta függőben van.

Barack Obama amerikai elnök a Fehér Ház által kiadott közleményben a 20. század egyik legszörnyűbb gaztettének nevezte az "Oszmán Birodalom utolsó napjaiban" elkövetett vérengzéseket, de mint korábban, ezúttal is kerülte a népirtás kifejezést. A közlemény szerint emlékezni kell azokra, akiket megöltek, hogy ne ismétlődjenek meg a múlt gyászos hibái.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült