A Pinochet diktatúra áldozatairól nyílt kiállítás

A pinochetista nézeteket kedvelő chilei jobboldal a múlt hétvégén több mint fél évszázad után először nyerte el demokratikus úton az államfői tisztséget. A Santiagóban az Emlékezés és Emberi Jogok Múzeumában 2010. januárban nyílt kiállítás azonban korántsem a nosztalgia jegyében, hanem az áldozatok mindennapjainak felvillantásával alkot határozott értékelést Pinochet rendszere felett.

A Salvador Allende halála után hatalomra jutott Pinochet nevével összeforrt katonai diktatúra 17 éves időszaka alatt Chilében összesen legalább kétszáz ezer embert tartóztattak le, több tízezer embert kínoztak, és százezreket kényszerítettek országuk elhagyására. Az eltűntekként nyilvántartottakkal együtt összesen 3197 halálos áldozatot tartanak számon. A kínzások hírhedt helyszínei, a Villa Grimaldi és Santiago központi temetője, ahol a hivatalosan eltűntnek nyilvánítottakat jeltelen sírokba temették, ma már nemzeti emlékhelyek.



Pinochet történeti emlékezete azonban igen messze van még a nyugvóponttól: hatalomra kerülésének évfordulóján 36 éve már-már hagyományosan súlyos zavargások törnek ki. A Santiagóban és más chilei városokban emelt barikádok jelzik, hogy a rendszerszintű szembenézés elmaradt. Pinochet szelleme tehát továbbra is kísért, bár egy 2009 decemberi közvélemény-kutatás szerint a chileiek háromnegyede egyértelműen elutasítja Pinochet erőszakos rezsimjét.



A diktatúra mindennapjainak világát az új kiállításon kitépett füzetlapra írt végrendeletek, levelek, személyes tárgyak és a diktatúra áldozatai által készített művészeti alkotások mesélik el. Az 5600 négyzetméteren 40 ezer tárgyat bemutató kiállítás kialakítása 22 millió dollárba került. Kiállították több mint ezer ember fotóját is, akikkel a titkosrendőrség végzett; először látható egy vaságy, amelyre rákötözték a rabokat az árammal való kínzás előtt.



A pinochetizmus ellentmondásos jellegét semmi sem mutatja jobban, mint hogy vezetője a chicagói neoliberális közgazdászok által ajánlott gazdaságpolitika receptjét tartotta üdvösnek, proletárok helyett a vállalkozók országát vizionálta. Ennek jegyében magánosította az oktatást és az egészségügyet, az államot karcsúsítva építette le a közalkalmazotti kart, és vidéken a családi gazdaságokat erőltette. Hadseregét az állami kézben tartott bányákból finanszírozta. Rendszerét az 1988-as elnökválasztásig tudta fenntartani, amikor kiderült, külföldi bankszámlákra mentette ki vagyonát. A diktatúrával szembeni morális ellenállást jelzi, hogy Pinochet bukása óta csak balközép, kereszténydemokrata támogatottságú kormány került hatalomra.

Emberiség elleni bűntettei miatt a chilei diktátort 2004-ben a hágai nemzetközi bíróság ítélte el; Gregg Whetton a per ügyésze kimondta, Pinochet az ország vezetése és védelme helyett lemészárolta a népet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek