Budapestre érkezett a Puskin Múzeum gyűjteménye

Puskinhoz a múzeumnak semmi köze sincs. Az intézmény alapításának ötlete Ivan Cvetajevé, Marina Cvetajeva ismert költőnő apjáé: ő bírta rá a dúsgazdag Jurij Nyecsajev-Malcovot és a kor divatos építészét, Roman Klejnt, hogy hozzanak létre szépművészeti múzeumot Moszkvában. Az építkezés 1898-ban kezdődött, és 1912-ben nyitották meg az intézményt, amelyet III. Sándor cárról neveztek el. Gyűjteménye magánadományból származott, s összesen két, valóban értékes régi tárgy mellett klasszikus szobrok gipszmásolataiból állt.

Amikor 1918-ban, a forradalom után Szentpétervár helyett Moszkva lett a főváros, a szovjet kormány az Ermitázs gyűjteményéből több ezer alkotást helyeztetett át a moszkvai múzeumba, ezek a művek alkották a nyugati képzőművészeti gyűjtemény magját. A legjelentősebb nyugat-európai művek, közöttük sok impresszionista és posztimpresszionista festő, Van Gogh, Gauguin, Picasso, Matisse, Monet, Manet és Dufrenoy képei 1923-tól kerültek különböző oroszországi állami- és magángyűjteményekből a múzeumba, amely a nyugati képzőművészetre szakosodott.

Puskin nevét a múzeum 1937-ben vette fel, amikor a Szovjetunió a költő halálának 100. évfordulójára emlékezett.



A második világháború éveiben a múzeum anyagát nagyrészt Novoszibirszkbe és Szolikamszkba evakuálták. A második világháború után egy évtizedig a Puskin Múzeumban raktározták azt az anyagot, amit a háború idején elhoztak a drezdai képtárból. Ezt ugyan végül visszaadták az akkori NDK-nak, de ma is Moszkvában látható például a Heinrich Schliemann által feltárt trójai aranykincs, amelyet a Vörös Hadsereg a berlini Pergamon múzeumból vitt el.

Még a legutóbbi években is adtak vissza műtárgyakat Németországnak, s ezek is nagyrészt a Puskin Múzeum raktárában vártak sorsukra. Az említett raktárak java része ma is titkos, de korábban olyannyira az volt, hogy a művészettörténészek ma is számon tartják azt a néhány, kivételes alkalmat, amikor a szovjet évtizedekben egy-egy pillantást vethettek az ott őrzött kincsek egy-egy részére.

Az Ermitázs és a Puskin Múzeum impresszionista és posztimpresszionista gyűjteményei világhírűek és rendkívül gazdagok. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az orosz gyűjtők a 19. század végén, a 20. század elején másoknál jóval korábban figyeltek fel a világ akkori kortárs alkotóira, főleg a franciákra, mivel az oroszokat mindig is igen bensőséges viszony fűzte Franciaországhoz. Az akkor vásárolt képek a magángyűjteményekből a forradalom után az állami múzeumokba kerültek.

Később, a Szovjetunió idején nem egy kisebb, de nagy szakértelemmel összeállított magángyűjteményt is a múzeumoknak ajándékoztak tulajdonosaik egyéb okok mellett attól való félelmükben, hogy az örökösök szétverik majd a kollekciókat. Túl ezen a múzeumoknak a szovjet időkben is többnyire kellő mennyiségű pénz állt rendelkezésükre az általuk fontosnak tartott tárgyak megvásárlásához - mondta el a korábban a Puskin Múzeumot 1961 óta vezető Irina Antonova.

A Puskin Múzeum, teljes nevén a Puskin Szépművészeti Múzeum jelenleg hat épületben működik: a főépület és további három a Volhonka utcán van, éppen szemben a Megváltó Krisztus-templommal, a gipszmásolatok múzeuma, továbbá a Szvjatoszlav Richter-emlékmúzeum a város más pontjain helyezkedik el. Irina Antonova kezdeményezésére Norman Foster brit építész már papírra vetette a múzeum bővítési terveit, amelyek az intézmény területét a jelenlegi négyszeresére növelnék több szomszédos kis palotát csatolva a Volhonkán lévő négy épülethez. A tervek azonban egyelőre nem léptek a megvalósulás útjára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek