Mit ettek Stonehenge építői?

2010. január 4. 13:24 The Guardian

Újabb expedíció indul Stonehenge kőkorszaki sziklaköréhez, hogy kiderítse, miként és mivel táplálkoztak azok az emberek, akik több mint négyezer éve felépítették, és feltehetően vallási rítusokra használták a rejtélyes építményt. A Stonehenge Riverside Project elnevezésű vállalkozás keretében a régészcsoport már végzett kutatásokat a helyszínen.

Korábban

Ezúttal is Mike Parker Pearson professzor, a Sheffieldi Egyetem tanára vezeti a kutatást, amelynek összefoglaló címe Stonehenge élelmezése (Feeding Stonehenge) lesz. A tudósok a helyszínen található szerves maradványokat, például a tehéncsontokat és a növényi anyagokat fogják tanulmányozni, erre a célra az Arts and Humanities Research Council nevű kutatási szervezet biztosított 800 ezer font értékű keretet.

A szakértők feltételezik, hogy a téli napforduló imádására az emberek komoly távolságból érkeztek és magukkal hozták állataikat. Az eredeti Stonehenge Riverside Project során kitűnt, hogy a közeli Durrington Walls részét képezte a stonehenge-i kultikus építményeknek. Ez az expedíció meglepően változatos anyagot szolgáltatott a kutatóknak, a régi eszközöktől a kerámián át az állati maradványokig.

Parker professzor szerint az új projektre biztosított keret révén jobban fel tudják dolgozni az előző expedíciók során gyűjtött anyagot, és ez további ismereteket fog nyújtani arról, hogyan éltek, mivel táplálkoztak, honnan érkeztek Stonehenge építői. Az előző expedíción begyűjtött sok szarvasmarha-állkapcsot stroncium- és kénizotóp-elemzésnek vetik alá annak kiderítésére, hogy honnan érkeztek ezek az állatok, és hogy hol vágták le őket. Ezzel egyben arra vonatkozólag is tisztább képet lehet alkotni, hogy honnan vándoroltak Stonehenge rituális helyére a korabeli emberek.

Az új kutatástól azt is remélik, hogy jobban meg lehet segítségével érteni, miként állították fel Stonehenge híres Sarsen körének sok tonnás köveit, továbbá hogy mi a különbség a stonehenge-i, illetve durringtoni nyilvános és magáncélú terek között. A tudósok pontosabb időtáblázatot is akarnak készíteni, ki szeretnék deríteni, vajon a brit bronzkorszak 50 évvel korábban kezdődött-e, mint eddig feltételezték. A durringtoni falaknál talált leletek az utóbbit látszanak bizonyítani. Az állati csontokon található rovások elemzése meg fogja mutatni, hogy bronztőröktől származtak-e vagy korábbi kőszerszámoktól.

A Feeding Stonehenge projekt három évig tart, információkat a projekt portálján adnak róla a kutatók.