Kiemelték a tengerből Kleopátra elsüllyedt palotájának pilonját

Az oszlop hosszú évszázadokon át pihent a tengerfenéken, annak a palotának a részeként, amely egykoron Alexandriában állt és egy földrengéssorozat nyomán csúszott a tengerbe az i.sz. 4. században. A kiemelt pilon Ízisz istennő templomának bejáratánál állt, most azonban egy nagyszabású víz alatti múzeum központi darabja lesz. A tervek szerint a különleges múzeum az elsüllyedt várost mutatja be.

Búvárok és búvárrégészek egy hatalmas daru, valamint kötelek segítségével emelték ki a kilenctonnás és közel 2,3 méter magas oszlopot, amelyet lerakódás és hínár borít. A kiemelésnél Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára is jelen volt.

Ízisz víz alatt pihenő temploma legalább 2050 éves, de elképzelhető, hogy még régebbi. A templom része volt annak a palotakomplexumnak, amelyből az i.e. 1. században Kleopátra, korábban pedig a Ptolemaiosz-dinasztiához tartozó felmenői irányították Egyiptomot. A kutatók a kilencvenes évek óta vizsgálják a víz alatti épületeket; Ízisz templomát görög régészek azonosították 1998-ban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók