2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 19
16 találat
[1]

1345. szeptember 19.

Aversában orvul meggyilkolják Anjou Endrét

1345. szeptember 18-ról 19-ére virradó éjszaka az Nápoly közelében fekvő Aversában meggyilkolják Anjou Endre herceget, I. (Nagy) Lajos király öccsét. A fiatal herceg az 1333-as megállapodás következtében a nápolyi trón első számú várományosa volt, azonban Bölcs Róbert 1343-as végrendeletében másként döntött: unokáját, Johannát, András herceg feleségét jelölte ki uralkodónak. A testamentum nagy felháborodást keltett a magyar udvarban, és Nápoly magyar-párti részében. A magyar diplomácia VI. Kelemen pápánál kívánta elérni, hogy Andrást koronázzák meg. (Nápoly hűbérura ugyanis a pápa volt.) Erzsébet anyakirályné Itáliában személyesen próbált meg támogatókat szerezni - a magyar kincstár nagy részének a feláldozásával. A pápa végül hajlott a koronázásra, de akkor támadásba lendült András ellenzéke is. Máig megválaszolatlan kérdést jelent, hogy mekorra szerepe volt Johannának a merénylet kivitelezésében. Egy fárasztó vadászat után András feleségével nyugovóra tért, éjszaka azonban kihívták, mire a támadók rávetették magukat. Hurkot akartak vetni a nyakára, mivel állítólag édesanyjától egy olyan gyűrűt kapott, ami védte őt a méregtől, és a kard vasától. András az első rohamot sikeresen kivédte, és vissza akart menni szobájába a fegyvereiért, az ajtót azonban zárva találta. (Itt vetődik fel Johanna bűnössége, mivel nem elképzelhetetlen, hogy ő zárta be.) Végül győzött a túlerő, Andrást megfojtották, holttestét a kertbe dobták ki. A merénylet sokkolta a magyar udvart. Lajos és Erzsébet minden diplomáciai tekintélyét latba vetette, hogy a tettesék elnyerjék méltó büntetésüket. Amikor a szavak ereje nem hatott, Lajos a fegyverekhez nyúlt: két ízben is vezetett hadjáratot Nápoly megszerzéséért.

[2]

1544. szeptember 19.

I. Ferenc francia király végleg lemond Észak-Itáliáról és Nápolyról

A Habsburg- és a Valois-ház között vívott negyedik és egyben utolsó itáliai háború győzedelmes befejezésével V. Károly császár, akinek birodalmában `soha nem nyugszik le a nap`, hatalmának csúcsára ér. V. Károly birodalmához Spanyolország, a Német-Római Birodalom, Nápoly, Szardínia és Milánó tartozik.
Az 1544-es crécyi békeszerződésben I. Ferenc francia király végleg lemond Észak-Itáliáról és Nápolyról, sőt ígéretet tesz V. Károlynak, hogy támogatja a protestáns rendek elleni küzdelemben.

[3]

1783. szeptember 19.

Felszáll a Montgolfier

XVI. Lajos francia király és felesége, Marie Antoinette jelenlétében egy tyúkkal, kacsával, birkával a kosarában startolt a Montgolfier testvérek léggömbje (1783. IX. 19.). A ballon nyolc percet töltött a levegőben, és a felszállóhelytől két kilométerre ért földet. Az első léggömbutazás már nyáron a testvérek lakóhelyén, Annonay-ban sikerrel végződött (1783. VI. 4.). Az ottani piactéren a megdöbbent tömeg szeme előtt emelkedett fel az utas nélküli 30 méter átmérőjű ballon. A ballon papírral burkolt lenvászonból készült, s óriási tűz felett melegített, s emiatt felhajtóerővel rendelkező levegővel töltötték meg. A testvérek, akik egy papírgyár tulajdonosai voltak, felfedezésük alapötletét egy véletlennek köszönhették. Az 1781-es év egyik estéjén Joseph Montgolfier megfigyelte, hogy a selyem- és papírdarabokat a kandallójában a meleg felhajtja a levegőbe. Ez felkeltette kíváncsiságát, és elégetett egy papírdarabot egy alul nyitott selyemtörlő alatt, majd megállapította, hogy a tömlő felfúvódott és felemelkedett. Joseph Montgolfier rögtön megosztotta felfedezését testvérével, s a továbbiakban együtt kísérleteztek. Miután városukban sikeres ballonkísérletet hajtottak végre, a Francia Tudományos Akadémia meghívta őket egy ballon indítására.

[4]

1802. szeptember 19.

Megszületett Kossuth Lajos

Kossuth Lajos
(1802. szeptember 19.—1894)
ügyvéd, újságszerkesztő, politikus.
1832-ben Pozsonyban, az országgyűlésen képviselte a távollévő főrendeket. Szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, amely a reformellenzéket népszerűsítette. 1836-1837-ben hasonló szellemben szerkesztette a Törvényszéki Tudósításokat. Lapját betiltották és ot négy évi fogságra ítélték. 1840-ben szabadult és a következő évben megindította Pesti Hírlap című újságát. 1844-ben meg kellett válnia a laptól. Megszervezte az első hazai Iparmű kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet. Az Ellenzéki Párt elfogadta az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot. 1847-ben ellenzéki programmal megválasztották Pest vármegye követének az országgyűlésbe, ahol az ellenzék vezéralakja lett. 1848 április 7-től az első magyar felelős kormány pénzügyminisztere lett. 1848 októberében a lemondott Batthyány-kormány helyett a hatalom a szeptemberben létrehozott Országos Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökéül. 1849. április 14-én az ő kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Ekkor államfővé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc bukása után külföldre menekült. Bejárta Európát és az Egyesült Államokat, hogy támogatókat szerezzen Magyarország felszabadításához. 1861-tôl Olaszországban, utolsó éveiben Torinóban (Turin) élt.

[5]

1853. szeptember 19.

Ferenc József megtekinti a megtalált Szent Koronát

Az 1853. szeptember 8-án megtalált koronázási ékszereket először a Zsigmond-kápolnában állították ki néhány napig. Ezután vonattal Bécsbe vitték, hogy Ferenc József is megtekinthesse. Maga Scitovszky János esztergomi érsek kísérte el az útra. Az uralkodónak egyrészt hatalma legitimálása végett volt szüksége a nemzeti ereklyére, (igaz, hogy csak a kiegyezés után került sor a koronázásra), másrészt arról is meg akart győződni, hogy a valódi jelvények kerültek-e elő. A rövid bécsi kitérő után Ferenc József visszaküldte a koronát Magyarországra, ahol Budán a koronaőrző kamrában helyezték el.

[6]

1857. szeptember 19.

Császári nyílt parancs elrendeli az új ezüst forint, az ún. osztrák érték bevezetését Magyarországon

[7]

1881. szeptember 19.

Meghal James Abram Garfield, az USA 20. elnöke

Orange-ban született 1831. november 19-én. Szegény farmercsaládból származott. 1856-tól az ohiói egyetem tanára volt. 1859-ben kezdte politikai pályafutását, amikor Columbusban tagja lett Ohio állam törvényhozásának. Részt vett a polgárháborúban (az északi hadsereg tábornoka lett), majd 1862-ben beválasztották az amerikai képviselőházba. Itt szolgált különböző funkciókban a pénzügyek szakértőjeként. 1880-ban az ohiói törvényhozás delegálta az amerikai szenátusba. Ugyanebben az évben a chicagói republikánus konvenció őt jelölte az Egyesült Államok elnökének, s novemberben meg is választották. 1881. március 4-én lépett hivatalba, s mindössze 4 hónapot volt elnök: 1881. július 2-án egy washingtoni vasútállomáson merényletet követtek el ellene. (A tettes azért lőtte le, mert nem kapott meg tőle egy diplomáciai állást.) Hosszas szenvedés után hunyt el.

[8]

1893. szeptember 19.

Új-Zéland elsőként szavazati joggal ruházza fel a nőket

[9]

1901. szeptember 19.

Megszületett Joe Pasternak, magyarországi születésű amerikai producer

Paszternák József Szilágysomlyón látta meg a napvilágot. Apja kántor volt, az I. világháború éveiben ő lépett az örökébe. 1921-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol végigjárta egy szokásos amerikai karrier valamennyi lépcsőfokát, amíg gyári segédmunkásból befutott producer lett. Az 1930-as évek elején Európában dolgozott az Universal Film gyártási igazgatójaként, itt hozta létre tucatnyi egyéb film és musical mellett a Frakkban és klakkban című nagysikerű alkotást. A harmincas évek második felében visszatért az Újvilágba, az Universal stúdió után 1942 és 1966 között az MGM-nél működött. Későbbi filmjei olyan művészek karrierjét alapozták meg, mint Gene Kelly, Mario Lanza, Esther Williams és Doris Day. Művei - többnyire családtörténetek és derűs musicalek - a közönség körében rendre sikert arattak és legalább 400 millió dollárt hoztak a világhírű rendezőnek. Vagyonáról egyszer úgy nyilatkozott, hogy szívesen megvásárolná belőle Magyarországot és visszaadná neki `a szeretetet, a zenét és a szabadságot`. 1956-ban könyvet jelentetett meg életéről és munkásságáról. Beverly Hills-ben halt meg 1991. szeptember 13-án.

[10]

1911. szeptember 19.

Megszületett William Golding Nobel-díjas angol író

A XX. század irodalmának egyik kiemelkedő egyénisége, gondolatiságával és költői stílusával az angol széppróza megújítója St. Columb-ban született. Tanulmányait Marlborough-ban és Oxfordban végezte. A II. világháborúban a haditengerészetnél szolgált. Egy ideig színházban, majd tanárként dolgozott. 1962-től idejét teljesen az írásnak szentelte. Első sikerét máig legismertebb és legnépszerűbb regényével, az 1954-ben megjelent A legyek urával aratta. A könyvből világsikerű filmet rendezett Peter Brook. Gyors egymásutánban megjelent regényeinek tárgyát erkölcsi dilemmák alkották: Az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959) és A torony (1964). A realista ábrázolásmódhoz közelebb álló műveit, A piramist és A skorpióistent csaknem egy évtizednyi hallgatás követte, de 1979-ben új regénnyel, a Látható sötétséggel jelentkezett. 1984-ben jelent meg a Papíremberek című regénye, mely az irodalmi körök szatírával és öniróniával ábrázolt környezetrajza. A Nobel-díjat 1983-ban kapta `regényeiért, melyekben mítosz és valóság ábrázolásával fejezi ki az emberi lét feltételeit napjainkban`. Falmouth-ban halt meg 1993. június 19-én.

[11]

1926. szeptember 19.

Átadják a San Siro stadiont

A milanói San Siro stadiont a Milan akkori elnöke Piero Pirelli építtette. Akkor egy klasszikus angol mintájú stadiont emeltek fel, négy oldalon lévő tribünnel 35.000-es befogadóképességgel. 1926.szeptember 19-én játszották le rajta az első edzőmeccset amelyen az Inter 6-3 arányban verte meg a Milant. Az első bajnoki találkozóra aztán október 6-án került sor mikor a Milan a Sampierdareneset fogadta és szenvedett tőle 1-2-es vereséget. Az első nemzetközi meccsnek 1927.február 20-án adott otthon, Olaszország és Csehszlovákia nemzeti csapatai 2-2-re végeztek. 1945-ig a stadion a Milan bázisa volt még az Inter csak vendégként lépett itt pályára. ´45 óta viszont mind a két milánói klub hazai pályaként birtokolja a létesítményt. 1935-ben a Milan teljesen megvette a stadiont majd a bővítését elkezdték tervezni. Eredetileg 150.000-es stadiont akartak amiből végül 100.000-es lett. 1952-től 1955.októberéig tartottak az építkezések melynek következtében egy 85.000 férőhelyes aréna került átadásra. Az 1990-es világbajnokság előtt is átalakításokon esett keresztül, ennek köszönhetően 85 700 szurkoló bíztathatja kedvenc játékosait.

[12]

1928. szeptember 19.

Bemutatják az első Mickey Mouse rajzfilmet

A bájos figura Walt Disney nevéhez köthető. Disney 1901-ben született Chicagóban. Először rikkancsként dolgozott Kansas City-ben, majd rajztanulásba fogott. 1920-ban barátjával, Ub Iwerks-szel megalapította első rajzfilmstudióját, amely azonban hamarosan csődbe ment. 1923-ban testvérével együtt fogott közös vállalkozásba, létrehozták Disney Brothers Cartoon Studios-t. Az első film, amelyen Mickey Mouse neve szerepelt: a Plane Crazy. A Steamboat Willie volt az első hangos rajzfilm, amelyben Mickey játszotta a fő szerepet. Később Pluto, Goofy, Minnie egér és Donald kacsa `személyében` újabb társakat kapott.

[13]

1931. szeptember 19.

A kormány katonai rögtönítélő bíráskodást vezet be

Miután Matuska Szilveszter levegőbe repítette a biatorbágyi vasúti hidat, a kormány ezen a napon statáriumot (katonai rögtönítélő bíráskodás) vezet be Ennek értelmében 1932 júliusában letartóztatják és kivégzik az illegális KMP két vezetőjét, Sallai Imrét és Fürst Sándort.

[14]

1988. szeptember 19.

Lengyelországban lemond a kormány

A Zbignyev Messner miniszterelnök vezette lengyel kormány egységesen lemondott. Visszalépésük a lengyelországi gazdasági reform eredményeit vizsgáló rendkívüli bizottság jelentésének eredménye. Szeptember 27-én, Mieczyslav Rakowskyt nevezték ki miniszterelnöknek.
Az augusztus vége óta dolgozó rendkívüli bizottság megállapította, hogy a gazdasági reform második fázisában megnőtt a szakadék az igények és az elért eredmény között. Különösképpen azok a felhatalmazások maradtak "minden érezhető" eredmény nélkül, amelyekkel májusban ruházták fel a kormányt, a reform megvalósítása céljából. A bizottság véleménye szerint a kormány "nagymértékben elveszítette a lakosság bizalmát".
Az 1985 óta hivatalban lévő miniszterelnök, Messner a jelentés parlamenti vitája során beismerte, hogy a legújabb sztrájkhullámok a teljes mértékben feltárták a gazdasági válság súlyosságát. Véleménye szerint egy eljövendő kormánynak a lakosság "előlegezett bizalmat" kell élveznie. A parlamenti vita során megszólalt kritikus hangok rosszallották, hogy a kormány a lengyel történelemben először mondott le egy kormány a parlamenti formáknak megfelelően. A lengyel parlament szeptember 27-én Mieczyslav Rakowskyt választotta meg miniszterelnöknek. Eközben Wojcieh Jaruzelsky állam- és pártvezető az átfogó reformok szükségességét hangsúlyozta. A közvéleménykutató intézet felmérése szerint a lengyel munkások 52 százaléka akarja, hogy a "Szolidaritás"-t ismét törvényesítsék.

[15]

1991. szeptember 19.

Megtalálják Ötzit

Ötzit, a jégbefagyott embert 1991. szeptember 19-én egy német turista házaspár, Helmuth Simon és felesége találták meg 3200 méter magasságban az osztrák Alpokban. A tudósok szeptember 23-án az innsbrucki egyetemre szállították, eszközeivel együtt. Konrad Spindler régészprofesszor először bronzkorinak vélte, a későbbi vizsgálatok már rézkorinak datálták. Az 5300 éves lelet a világ legrégebbi, természetes módon mumifikálódott holtteste. A ruházatában, köpenyében kimutatott gabona, fenyőfa és magas arzéntartalom egy melegebb vidéken élő, gabonatermelő, fémfeldolgozó közösség egykori tagjára utal. Kőeszközei 30-50 km-es körzetből valók. A megtalált kökénymag bizonyítja, hogy ősz elején indult el a hágó felé. Ötzi számos információval járult hozzá az őskori emberről alkotott ismeretekhez.

[16]

2002. szeptember 19.

Budapesten aláírják a kormány s a négy parlamenti párt közötti megállapodást az EU-csatlakozást érintő kérdésekben történő együttműködésről.

Bezár