Az európai szabadság pillanata

2009. november 9. 12:16

Korábban

A németek örülnek az egységnek

A németek túlnyomó többsége örül az egység helyreállításának. Erről tanúskodik az a közvélemény-kutatás, amelynek eredményeit hétfőn - a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján - hozták nyilvánosságra. A felmérésből kitűnt: a németek 86 százaléka azon a véleményen van, hogy az ország egységének helyreállítása helyes lépés volt. A ZDF közszolgálati televízió és több országos napilap megbízásából végzett közvélemény-kutatás arra is rámutatott, hogy minden csalódás ellenére az egység megvalósulásának támogatottsága nagyobb a keletnémet, mint a nyugatnémet lakosság körében. A felmérés szerint a keletnémetek 91, a nyugatnémetek 85 százaléka támogatta az egység létrejöttét.

Sokkal inkább eltérnek a vélemények ugyanakkor annak megítélésében, hogy a német egység helyreállítása az ország keleti vagy éppen nyugati felének hozott-e nagyobb hasznot. Ennek kapcsán a megkérdezett nyugatnémetek 60 százaléka vélte úgy, hogy az egyesülés sokkal inkább a keleti országrésznek kedvezett, és mindössze 20 százalékuk vallotta azt, hogy az egység megvalósulásának maga is nyertese lett. Az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban viszont a válaszadók csaknem 40 százaléka volt azon a véleményen, hogy az egyesülés nyertesei inkább a nyugatnémetek. Ezzel szemben csak 23 százalékuk fogalmazott úgy, hogy az újraegyesülésből inkább a keletnémetek húztak hasznot. A megkérdezettek nagyobb hányada keleten és nyugaton egyaránt elismerte, hogy a két országrész között jelentős különbségek vannak.

Az évforduló kapcsán szakértők rámutattak: a berlini fal leomlása után az ország mindkét felében óriási volt a lelkesedés, különösen az egykori NDK lakosai reménykedtek a csodában. A keleti tartományokban várt felvirágzás azonban csak rendkívül lassan következik be. A legnagyobb problémát továbbra is a munkanélküliség és a lakosság elvándorlása jelenti, noha a központi kormányzati támogatás jelentős mértékben hozzájárult az életszínvonal emelkedéséhez a keleti országrészben is. Annak megjóslására azonban kevesen vállalkoznak, hogy mikorra következhet be a keleti tartományok teljes felzárkózása.

Az idézett szakértők ugyanakkor úgy vélekedtek: a berlini fal 20 évvel ezelőtti leomlásának, majd a német egység egy évvel később történt helyreállításának legfőbb eredménye az, hogy a szabadság és a demokrácia a keleti országrészben is megvalósulhatott. A csalódások és a beteljesületlen várakozások ellenére ezért a hétfői évforduló mindenképp ünneplésre ad okot.

Az elmúlt húsz esztendőben a berlini fal maradványai múzeumi tárgyakká váltak, de az a fal továbbra is ott él az emberek lelkében, sőt, saját bőrükön érzik még utóhatását - írja hétfői számában az Evenimentul Zilei. A bukaresti napilap kommentárjában az egykori NDK területének lakóit idézi, akik magánemberként így panaszkodtak a román újság munkatársának: "azok odaát nagyobb fizetést kapnak, jobb munkahelyen dolgoznak, elit egyetemeik és szebb házaik vannak. Beképzeltek, bennünket pedig másodrendű németeknek tartanak".

Ezzel kapcsolatosan a kommentátor úgy fogalmaz, hogy az elmúlt húsz esztendőben múzeumi tárgyakká, a történelem aszfalt-emlékeivé változtak a berlini fal maradványai, regénybe illő történeteket, legendákat fontak köré, e faldarabokat jó pénzért adták el lelkes turistáknak. A lap szerint ugyanakkor senkinek nem sikerült ma még kitörölni a fal emlékét a lelkekből, de a házakból és a "zsebekből" sem.

Az Adevarul kommentárjában felidézi, hogy a fal lebontásával akkor hatalmasra tárt "ablakot" nyitottak nemcsak a "német probléma" és az európai gondok megoldási lehetőségeire, hanem a nemzetközi rendszer átalakítása számára is utat nyitottak. Csakhogy az utóbbi időben egyre gyakrabban mondják: nem minden politikus hallotta meg az idők szavát, sokan közülük tévesen olvassák még mindig a történelem lapjait - írja a szerző, megállapítva, hogy ezeket a politikusokat meghaladta az idő, nemcsak a jelenkori események tükrében vallottak kudarcot, hanem a saját országukat érintő előrejelzéseikben is.