Megépülhet végre a nőtörténet amerikai múzeuma

A múzeum tervezése már 1996-ban megkezdődött, és a Szenátus 2003-ban és 2005-ben már zöld utat adott a projektnek, ám a Képviselőház akkor még nemet mondott minderre. A mostani döntés után azonban magánfinanszírozásból elkészülhet az a nonprofit múzeum, ahol az amerikai nők történelemre gyakorolt társadalmi és kulturális szerepét mutatják majd be. A beruházóknak a törvény szerint három évük lesz a múzeum helyének megvásárlására, míg további öt a munkáltok megkezdésére.

A múzeum honlapja szerint az építkezések, és az első két év üzemeltetési költsége összesen 250-350 millió dollárba kerül majd, aminek előteremtése az intézményt vezető Joan Bradley Wages legfőbb feladata lehet majd.

A múzeum honlapján egyébként már több virtuális kiállítás is látható, amelyek a női vívmányokra hívják fel a figyelmet. A szerkesztők szerint „ez egy egész más amerikai történelem, mint amit a férfiak mesélnek el”. Az oldalon arról is olvashatunk, hogy az amerikai nemzeti parkok, vagy történelmi emlékhelyek nagyon kevés helyen emlékeznek meg a nőkről: a 2400 örökségi helyszín alig 5 százaléka emlékezik erre, ahogy az iskolákban használt tankönyvekben is alig 3 százalékot szentelnek a nők szerepének. Ennek ismeretében már nem lep meg senkit, hogy Washingtonban a Capitolium épületében például a 210 szoborból csak kilenc ábrázol nőt.

Nem ez az egyetlen tervezett múzeum Washingtonban: hamarosan elkészülhet az Afrikai Amerikai Történelem és Kultúra Nemzeti Múzeuma, illetve az Amerikai Spanyolajkúak Nemzeti Múzeuma is, amelynek megvalósíthatóságát jelenleg egy kongresszusi bizottság vizsgálja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek