Új főigazgatót választ az UNESCO

A posztról tíz év után távozó japán Macura Koicsiro utódát titkos szavazással választja meg a 193 tagországból álló szervezet 58 tagú végrehajtó tanácsa, amelyben Magyarország is helyet foglal. Az új főigazgatót egyszerű többséggel maximum öt szavazási körben kell a testületnek jövő keddig megválasztania: az első voksolására csütörtök este került sor. Egyetlen jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, de a legtöbben, 22-en az egyiptomi jelöltre adták voksukat. A második szavazást pénteken tartják, amelyen mind a kilenc pályázó újra megmérettetheti magát.

A 71 éves Faruk Hoszni - aki 22 éve vezeti az egyiptomi kulturális tárcát - az első arabként pályázik az UNESCO elvben politikamentes főigazgatói tisztére az Arab Liga, az Afrikai Unió és az Iszlám Konferencia Szervezetének támogatásával. Maga jelentette be a sajtónak, hogy a végrehajtó tanács 32 tagja biztosította támogatásáról, amely több, mint a megválasztáshoz szükséges 30 szavazat. Az egyiptomi jelölt azután került a bírálatok kereszttüzébe, hogy 2008 májusában a kairói parlamentben kijelentette: ha egyetlen héber nyelvű könyvet is talál egyiptomi könyvtárakban, azt elégeti.

Három kiemelkedő zsidó értelmiségi - a Nobel-békedíjas Elie Wiesel, Bernard-Henri Levy francia filozófus és Claude Lanzmann filmrendező - Hoszni pályázatának törlésére szólított fel. A Le Monde című napilapban megjelent írásukban veszélyes embernek, "a béke embere" ellentétének nevezték, és olyanokat idéztek tőle, mint hogy az izraeli kultúra embertelen, agresszív és rasszista, és "egy egyszerű elven nyugszik", azon, hogy "ellopja, ami nem az övé és aztán a sajátjaként tünteti fel", valamint, hogy "a zsidók beszivárogtak a médiába". De azt is Hoszni szemére vetik, hogy az elmúlt évtizedekben semmit nem tett az Egyiptomban bebörtönzött értelmiségiekért és szigorú cenzúrát működtetett.

Hoszni "ünnepélyesen sajnálatát" fejezte ki amiatt, hogy az izraeli könyvekről elhangzott mondatát kiragadták a kontextusából, mert "az szöges ellentétben áll mindazzal, amiben hisz". Tagadta, hogy antiszemita lenne, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy kulturális miniszterként ő indította el az egyiptomi zsinagógák felújítási programját. Izrael és az Egyesült Államok az Egyiptommal való megbékélés jegyében jelezte: nem akadályozza meg Hoszni főigazgatóvá választását. Franciaország - mint az UNESCO-nak székhelyet biztosító ország - hivatalosan semlegességre hivatkozik, de francia sajtóértesülések szerint Párizs az egyiptomi jelöltet támogatja.

A többi jelölt között a legfőbb konkurensnek Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külügyi kapcsolatokért felelős osztrák tagja számít, de pályázik még Alexandre Jakovenko orosz külügyminiszter-helyettes is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai