Szobrot állítottak Zrínyi Miklósnak Szigetváron
2009. szeptember 7. 09:27 MTI
Egészalakos szobrot állított Zrínyi Miklósnak (1508-1566) Szigetvár: Michael Stebik horvát képzőművésznek a hős várvédőt ábrázoló alkotását vasárnap leplezték le a baranyai városban, a hagyományos Zrínyi-napok emlékünnepség keretében.
Korábban
A Vigadó téren kő és beton talapzaton álló, 175 centiméter magas bronzszobor korabeli magyar ruhában ábrázolja Zrínyit, aki bal kezével kelet felé, a vár kijárata irányába, s jelképesen a jövőbe is mutat. A mű 9 millió forintba került, az összeg felét a város pályázaton nyerte a Nemzeti Kulturális Alaptól.
Paizs József, Szigetvár polgármestere a szobor leleplezésekor azt mondta: Magyarországon ez az első egészalakos Zrínyi-szobor, amellyel tulajdonképpen 1566 óta vagyunk adósok történelmünk kiemelkedő személyiségének. Beszámolt arról, hogy Szigetváron három Zrínyi-mellszobor is van, 1990 óta tervezik egészalakos mű állítását. A megvalósítást a horvátországi Csáktornyán tavaly decemberben leleplezett Zrínyi-szobor híre gyorsította fel, Szigetvár ugyanis az emlékállításban nem akart nagyon lemaradni a déli szomszédtól.
A mű elkészítésével a csáktornyai szobor alkotóját, Michael Stebiket bízták meg, aki elmondta, hogy Zrínyit Csáktornyán osztrák császári generálisként formázta meg, Szigetváron pedig úgy, ahogy a magyarok képzeletben él: a hősiesség, a bátorság, az eltökéltség példaképeként. Olyan férfiként, aki tisztában van vele, hogy meg fog halni, de jó ügyért áldozza életét.
Zrínyi Miklós 2500 magyar és horvát katonája 1566-ban egy hónapig állt ellen I. Szulejmán szultán 50 ezres, jól felszerelt seregének. Amikor Zrínyi látta, hogy a vár elesik, néhány megmaradt emberével kirohant utolsó menedékéből a belső várból a már török kézen levő külső vár felé. Az utolsó ütközetben csaknem mindannyian meghaltak. A sikernek a törökök nem örülhettek, néhány nappal diadaluk előtt Szulejmán szultán is elhunyt.
A várostromra Szigetváron hagyományosan szeptember elején, a Zrínyi-napokkal emlékeznek, amely Magyarország egyik legrégebbi, először 1833-ban rendezett hagyományos emlékünnepsége. A várkapitány és katonái tiszteletére már az 1850-es években, a kirohanás évfordulóin díszkivilágítással látták el a városházát és a várat, s több napon át színielőadásokkal, dalünnepekkel, kulturális rendezvények sokaságával, tűzijátékokkal szórakoztatták az érdeklődőket.
Az emlékünnepség és a várjátékok jelentőségüket tekintve már túlmutatnak a hagyományos fesztivál kereteken. Szigetvár nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően olyan kultúrák közötti fontos találkozási pont lett, amely az európai közösség szellemében, a barátság és megbékélés jegyében közelebb hozza egymáshoz az egyes nemzetek polgárait.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


pápaság
- Csak sokadik próbálkozásra tudott leszámolni Garibaldi „Olaszország szégyenével”
- Pokoli kínzásokkal próbáltak vallomást kicsikarni a templomosokból Fülöp király emberei
- Családját és Rómát is felvirágoztatta az első reneszánsz pápa
- A remélt győzelem hírével együtt érkezett a déli harangszót elrendelő pápai bulla
- Arcátlanságuknak köszönhették sikereiket az Itáliát leuraló Borgiák
- A Magyar Királyság egyik legnagyobb politikai játékosa lett a kerékgyártó fiából
- Titkosszolgálatokat vádolt a merénylet megszervezésével II. János Pál támadója
- Ötödjére lépett Magyarország földjére Szent Péter utóda
- Öt keresztes hadjáratot is visszavertek Husz János hívei
- Arany Jánosék margitszigeti ebédei 10:20
- Máig hatályos precedenseket teremtett a nürnbergi törvényszék eljárása 09:05
- Nehezen viselte élete végén a mellőzöttséget a korábbi végzet asszonya, Házy Erzsébet tegnap
- Szeme elvesztése dacára is a nemzetiségek közötti békét hirdette Sütő András tegnap
- Egyetlen papírzacskónyi vagyonnal indult meghódítani Hollywoodot James Dean tegnap
- Benedek Elek egész életét áthatotta a magyar mesék csodálatos világa tegnap
- Tévedések, félreértések és háborús retorika sodorta a pusztulás szélére a világot az 1980-as években 2023.09.29.
- Aki megtalálta a boldogság forrását: Csíkszentmihályi Mihály 2023.09.29.