Felfedezték Vespasianus szülőházát

Filippo Coarelli ásatásvezető régészprofesszor szerint számos jel utal arra, hogy itt láthatta meg a napvilágot a császár csaknem kétezer évvel ezelőtt. Az egyik ilyen támpont maga a helyszín - az ókori villa Rómától 70 kilométerre északkeletre fekszik, itt helyezkedett el egykoron Falacrinae városa. Egyébként a város romjait is csupán 2005-ben találták meg. A professzor szerint a másik támpont, hogy egy luxusvilláról van szót, ilyet csak egy nagyon tehetős személy engedhetett meg magának, amilyen Vespasianus apja volt, aki a térség bankárjának számított.

Az i.sz. 1. században épült villa egy gazdagon díszített, 14 ezer négyzetméteres alapterületű épületegyüttes. A régészek mindmostanáig nem voltak biztosak, hogy valóban Vespasianus szülőházát találták meg. Mint Filippo Coarelli professzor rámutatott, az adott korból származó villák falain nincsenek feliratok, ami bonyolítja a kutatók dolgát, így nehezebb azonosítani az egykori tulajdonosokat.



Titus Flavius Vespasianus, a Flavius-dinasztia megalapítója, Róma kilencedik császára, aki 69. és 79. között uralkodott, i. e. 9. november 17-én született Falacrinae városában (mai Rieti környéke). Claudius uralkodása alatt részt vett Britannia meghódításában (42-47), később számos egyéb tisztség után Africa prokonzulja lett. 67-ben Nero hűséges híveként kapott megbízást a zsidó felkelés leverésére (67-69). Nero öngyilkossága után polgárháború tört ki, egy év leforgása alatt hárman is váltották egymást a császári trónon.

Vespasianust 69-ben először az alexandriai, majd az judeai hadsereg is császárrá kiáltotta ki, végül a dunai légiók is csatlakoztak hozzá. A szenátus 69. december 22-én ismerte el törvényben Vespasianus uralmát. Mivel a polgárháború és Nero őrült költekezése miatt a birodalom kincstára kiürült, miközben Róma még mindig nem heverte ki az i.sz. 64-ben a város nagy részét elpusztító tűzvészt, a császár szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: egyrészt csökkentette a kiadásokat, másrészt új bevételi források után nézett.

A Colosseumot, amelyet eredetileg a Flaviusok Amfiteátrumának neveztek, tartják Vespasianus fő művének: a 75 ezer nézőt befogadó arénát i.sz. 80-ban, egy évvel a császár halála után Titus avatta fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát