A budai várban látható Nagy Szulejmán szablyája
2009. július 14. 17:16 MTI
Nagy Szulejmán szultán szablyája, Enver pasa ruhája és két janicsár is várja a látogatókat szerdától a Közös múlt hadtörténeti emlékei - válogatás a Török Hadtörténeti Múzeum kincseiből című kiállításon Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Korábban
A kiállítás felöleli a török hadtörténelemnek szinte az egészét, a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, amikor elfoglalták Budát, és az azt követő csaknem 150 évet, s olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája.
A kiállításon olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett 16. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket is bemutat, amelyek arra utalnak, hogy az egykori ellenfelek a 20. században már szövetségesként harcoltak. A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulata, a janicsárok két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.
I. Szulejmán (1494-1566) szultánra Nyugat-Európában aggatták a nagy és dicsőséges jelzőt kiváló politikusi és hadvezéri képességei miatt, a muszlim világban az al-Kanuni, vagyis a törvényhozó melléknevet kapta államszervezői munkája elismeréseként. Nagy Szulejmán figyelme apjával ellentétben Nyugat felé fordult, I. Ferenc francia királlyal szövetkezett, mert fő célja a Habsburg-ház hatalmának megtörése volt. 1521-ben került szembe a Habsburgokkal szövetséges Magyarországgal. I. Szulejmán a szigetvári csatában halt meg 1566-ban.
A 145 hódoltsági év alatt Szokoli Musztafa volt a legjelentősebb budai pasa: 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét. A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását - amely az év végéig lesz nyitva - Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Egyiptom
- Egy hároméves kislány találta meg a páratlan leletet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa
- Piramist mindenkinek!
- Sepszeszkaf masztabája újra a figyelem középpontjában
- Történelemformáló szenzáció: az egyiptomi piramisok alatt egy komplett várost találhattak a tudósok
- A Rosette-i kő: az ókori Egyiptom titkainak kulcsa
- Egyiptomi katonák és görög zsoldosok harcoltak „Armageddonban"
- A németeknek dolgozott, de zsidókat is mentett Almásy László
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap