Őskori sztrádán száguldoztak az első szekerekkel
2009. június 30. 19:15 Discovery News, MTI
A világ első földművelői kétkerekű, tevék és bikák által vontatott kocsikkal közlekedtek - derül ki 5-6 ezer éves modellek, kultikus tárgyak vagy játékok elemzéséből, amelyekre Türkmenisztánban bukkantak a régészek.
Korábban
Ezeket a modelleket a türkmén főváros közelében lévő bronzkori város, Altin-Depe feltárásakor találták az Orosz Tudományos Akadémia régészei. A település, amely az i.e. 3-2. évezredben élte virágkorát, i.e. 1600 körül hagyták el lakói. Más leletekkel együtt a kétkerekű járművek révén nyomon követhető, hogy mikor alakult ki és miként fejlődött a közúti közlekedés a térségben.
Ljubov Kirho régész szerint a bikákat az i.e. 4. évezredben alkalmazták a földművelők, amikor a térség éghajlata csapadékosabb volt. A legkorábbi modelleknek két kerekük volt, a kocsirudat a járomhoz erősítették, igavonóként pedig ökrök szolgáltak. Ebben az időben a "kocsis" a szekér mellett bandukolhatott. Ljubov Kirho meggyőződése szerint így volt ugyanis a legkönnyebb mind a járművet, mind az állatokat irányítani. A kétkerekű alkalmatosság segítségével fémet, alabástromot, féldrágaköveket szállítottak nagy távolságokra.
Később a klíma szárazabb lett, és az i.e. 3. évezred közepén már a tevéket alkalmazták igavonóként, a kocsik pedig további két kerékre tettek szert. A járműveket két kocsirúddal szerelték fel, amelyek közé mindössze egyetlen állatot - többnyire tevén, ritkábban bikát fogtak be. "Nagyon nehéz két tevét párba állítani, ahhoz túlságosan is rosszindulatúak" - magyarázta a régész.
Meggyőződése szerint a kocsik alkalmazása megmagyarázhatja, hogy miként tarthatta a térség lakossága a kapcsolatot a mai Irán és Afganisztán területén élő népekkel. A szekerek révén messzire el lehetett merészkedni, megosztva másokkal a javakat és az ötleteket. Ljubov Kirho szerint e kapcsolatokat nyomon lehet követni a házépítési módszerekben, az agyagtéglából épített sírkamráik stílusában, ahogy a halottaknak útravalóul adott ajándéktárgyak elrendezésében és a pecsétek vállfajaiban.
Az állatok vontatta szekerek elterjedése felvetette a korabeli "sztrádák" megépítésének szükségességét is. David Christian amerikai történész, az Oroszország, Közép-Ázsia és Mongólia történelme (A History of Russia, Central Asia and Mongolia) című mű szerzője könyvében egy monumentális útról ír, amelyet i.e. 3500 körül építettek Altin-Depében. "Az út tizenöt méter széles volt, és két részre osztották - a keskenyebbik a gyalogosoké volt, a szélesebb, kikövezett pedig a kétkerekű járműveké és a szekereké" - vélekedett David Christian.
Az amerikai történész szerint magában Altin-Depében 6-7 ezer ember élhetett, ám a kocsik által biztosított kényelmes közlekedésnek köszönhetően a központ körül gombamód elszaporodtak a kis külvárosi közösségek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Egész életében idegenkedett a politizálástól Babits Mihály tegnap
- Slachta Margit, az elesettek védelmezője tegnap
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King tegnap
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél tegnap
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét tegnap
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma tegnap
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt tegnap