Vörös Erőddel bővült a világörökségi lista

Több új színhelyet vett fel listájára az UNESCO-nak, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Világörökségi Bizottsága, amely az új-zélandi Christchurch városában ülésezik: köztük van a Sydneyi Operaház, a franciaországi Bordeaux városa és a Teide nemzeti park, amely a Spanyolország legmagasabb csúcsát, a Tenerife szigetén magasodó 3718 méteres Teide tűzhányót és környékét foglalja magában. A bizottság kiemelte, hogy a Sydneyi Operaház a 20. század egyik legnagyobb alkotása, amely felépítése óta folyamatosan nagy hatást gyakorol az építészet világára.

A világörökséggé nyilvánított Bordeaux

Ugyancsak az UNESCO párizsi székhelyén csütörtökön ismertetett új színhelyek között szerepel az iraki Szamarra régészeti városa is, amelyet - nem meglepő módon - azonnal a veszélyeztetett világörökségi színhelyek listájára is felvettek. A szamarrai mauzóleum, a siíta muzulmánok egyik szent helye június 13-án bombamerénylet célpontja volt.

Az újonnan világörökségi rangra emelt további színhelyek az UNESCO közleménye szerint a következők: az újdelhi Vörös Erőd Indiában, "amely a mongol építészet csúcspontja", az Ivani Ginzan ezüstbánya és kulturális övezete Japánban, a niszai pártus erődök Türkmenisztánban, a Kárpátok ősi bükkösei Szlovákiában és Ukrajnában, Lopé-Okanda ökorendszere és ősi kulturális tája Gabonban, a richtersveldi kulturális és botanikai tájegység Dél-Afrikában, a Twyfelfontein helyszín Namíbiában, valamint Tiaolu (Diaolou) és Kajping (Kaiping) Kínában. A bizottság jóváhagyta a svájci, alpesi Jungfrau-Altesch-Bietschhorn világörökségi természetvédelmi körzet kiterjesztését is.

A Svájc nyugati részén, a Genfi-tó (Léman-tó) mellett Lausanne és Vevey között elterülő 900 hektáros, teraszos művelésű Lavaux szőlővidéket szintén felvették a listára, közölték a helyi hatóságok. A burgundi szerzetesek által a 12. században ültetett szőlőket 1977-ben népszavazással minősítették védett területnek. Franz Weber svájci környezetvédő, aki a szőlővidék megóvásáért folytatott küzdelmet vezette, "fenséges szépségűnek" nevezte a térséget.

A Vörös Erőd oszlopai

Emellett a legfrissebb döntések értelmében felkerült a listára a szerbiai Gamzigrad-Romuliana római kori helyőrsége, amely az i.sz. 3. század végén és 4. század elején épült ki. Már feltárták az erődítéseket, továbbá egy palotát, több templomot és a fürdőt, mindez "a hagyományos római építészet egyedülálló emléke" a bizottság jellemzése szerint. Világörökség lett a mexikóvárosi Autonóm Egyetem 1949 és 1952 között emelt központi campusa, amely "a 20. század modernizmusának pompás példája", továbbá az azerbajdzsáni Gobusztán egyik sziklás térsége, amelyet művészeti alkotások díszítenek.

A jelenlegi ülésen jóváhagyott 22 új színhellyel összesen 851-re emelkedett a világörökségként védett helyek száma, ezek közül 660 kulturális jellegű, 166 természeti környezet, 25 pedig vegyes. A világörökség védelméről szóló egyezmény aláírása óta először fordult elő, hogy egy színhelyet töröltek a listáról - az arab nyársas antilop élőhelyeként ismert ománi élőhelyről van szó, annak területét ugyanis az ország hatóságai az eredeti egytizedére csökkentették.

Az Elba völgyét is a törlés veszélye fenyegette egy tervezett drezdai híd miatt, de végül a bizottság beérte azzal, hogy felszólította Németországot: négy hónapon belül dolgozzon ki más megoldást. A bizottság közölte továbbá, hogy négy, korábban veszélyeztetettnek minősített világörökségi színhelyet érintő fenyegetés megszűnt: ezek az egyesült államokbeli Everglades Nemzeti Park, a hondurasi Rio Platano rezervátum, a benini Abomey királyi palotái és a Katmandu völgye Nepálban.

A bizottság július 2-ig ülésezik, napirendjén szerepel még egy kényes vélemény-nyilvánítás, nevezetesen a jeruzsálemi Templomhegy térségében folytatott izraeli ásatások és átépítési munkálatok ügyében: a Templomhegy ugyanis az iszlám egyik szent helye, s muzulmán illetékesek tiltakoztak a munkálatok ellen.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)