Őskori sztrádán száguldoztak az első szekerekkel
2009. június 30. 19:15 Discovery News, MTI
A világ első földművelői kétkerekű, tevék és bikák által vontatott kocsikkal közlekedtek - derül ki 5-6 ezer éves modellek, kultikus tárgyak vagy játékok elemzéséből, amelyekre Türkmenisztánban bukkantak a régészek.
Korábban
Ezeket a modelleket a türkmén főváros közelében lévő bronzkori város, Altin-Depe feltárásakor találták az Orosz Tudományos Akadémia régészei. A település, amely az i.e. 3-2. évezredben élte virágkorát, i.e. 1600 körül hagyták el lakói. Más leletekkel együtt a kétkerekű járművek révén nyomon követhető, hogy mikor alakult ki és miként fejlődött a közúti közlekedés a térségben.
Ljubov Kirho régész szerint a bikákat az i.e. 4. évezredben alkalmazták a földművelők, amikor a térség éghajlata csapadékosabb volt. A legkorábbi modelleknek két kerekük volt, a kocsirudat a járomhoz erősítették, igavonóként pedig ökrök szolgáltak. Ebben az időben a "kocsis" a szekér mellett bandukolhatott. Ljubov Kirho meggyőződése szerint így volt ugyanis a legkönnyebb mind a járművet, mind az állatokat irányítani. A kétkerekű alkalmatosság segítségével fémet, alabástromot, féldrágaköveket szállítottak nagy távolságokra.
Később a klíma szárazabb lett, és az i.e. 3. évezred közepén már a tevéket alkalmazták igavonóként, a kocsik pedig további két kerékre tettek szert. A járműveket két kocsirúddal szerelték fel, amelyek közé mindössze egyetlen állatot - többnyire tevén, ritkábban bikát fogtak be. "Nagyon nehéz két tevét párba állítani, ahhoz túlságosan is rosszindulatúak" - magyarázta a régész.
Meggyőződése szerint a kocsik alkalmazása megmagyarázhatja, hogy miként tarthatta a térség lakossága a kapcsolatot a mai Irán és Afganisztán területén élő népekkel. A szekerek révén messzire el lehetett merészkedni, megosztva másokkal a javakat és az ötleteket. Ljubov Kirho szerint e kapcsolatokat nyomon lehet követni a házépítési módszerekben, az agyagtéglából épített sírkamráik stílusában, ahogy a halottaknak útravalóul adott ajándéktárgyak elrendezésében és a pecsétek vállfajaiban.
Az állatok vontatta szekerek elterjedése felvetette a korabeli "sztrádák" megépítésének szükségességét is. David Christian amerikai történész, az Oroszország, Közép-Ázsia és Mongólia történelme (A History of Russia, Central Asia and Mongolia) című mű szerzője könyvében egy monumentális útról ír, amelyet i.e. 3500 körül építettek Altin-Depében. "Az út tizenöt méter széles volt, és két részre osztották - a keskenyebbik a gyalogosoké volt, a szélesebb, kikövezett pedig a kétkerekű járműveké és a szekereké" - vélekedett David Christian.
Az amerikai történész szerint magában Altin-Depében 6-7 ezer ember élhetett, ám a kocsik által biztosított kényelmes közlekedésnek köszönhetően a központ körül gombamód elszaporodtak a kis külvárosi közösségek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap