2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Húsz éve bontották le a vasfüggönyt

2009. június 29. 08:22 MTI

A vasfüggöny lebontásának nemzetközi sajtóvisszhangja

Szabad Európa Rádió, 1989. május 2. - "Kedves hallgatók! A műsorban csupa kedvező fejleményről tudósítottunk. A szocializmus olyan vívmányainak leépítéséről, mint az egypártrendszer, szocialista vezetők alkalmazása, foglalkozási tilalmak visszavonása, vasfüggöny leépítése. Csak ne járjunk úgy, mint az utóbbival egyszer már megértük: 1956-ban lebontották, 57-ben még tökéletesebben visszaépítették. Abban a reményben búcsúzik a szerkesztő, Kasza László, hogy ebben az esetben nem ismétlődik a történelem."

Szabad Európa Rádió, 1989. június 28.
- A rádió tudósítója "két nyakkendős szerelőnek" nevezte Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminisztert, amikor beszámolt a Klingenbach-Kelénpataknál történt szimbolikus eseményről, a vasfüggöny átvágásáról, történelmi jelentőségűnek minősítve a történteket.

Spanyol televízió, 1989. május 3. - A spanyol tv szerint Magyarország az első a szocialista országok között, amely felszámolja a határain telepített műszaki védelmi rendszert.



Hírügynökségek, 1989. május 2.

- Az AP amerikai hírügynökség szerint az aknamezőt azért szüntették meg, mert Ausztria többször tiltakozott, hogy az áradások alkalmával a víz gyakran sodort osztrák területre aknákat, amelyek földműveseket öltek meg.
- A francia AFP és a brit Reuter megemlítette, hogy az elmúlt években túlnyomó többségben nem magyarok, hanem más szocialista országok polgárai próbáltak ezen a határon Nyugatra szökni. A Reuter szerint osztrák kormánykörök azért aggódnak, mert nagyon sok román állampolgár kísérelheti majd meg, hogy a szabaddá váló mezőkön át eljusson az áhított célhoz, a traiskircheni menekülttáborhoz.
- Az APA osztrák hírügynökség szerint a hegyeshalmi sajtóértekezletet tartó magyar illetékesek hangsúlyozták: a határzár fölszámolása szuverén és önálló magyar lépés, erről egyedül Budapest hozta meg a döntést. "A határon nincs érvényben lőparancs - emelte ki az APA - a magyar határőr csak akkor használhatja fegyverét, ha közvetlenül megtámadják."
- Számos nyugati hírügynökség és a jugoszláv Tanjug helyszíni tudósításban számolt be a májusi eseményről kiemelve, hogy a világútlevél 1988-as bevezetése óta a magyar határőrök fő feladata megakadályozni a többi keleti tömbbeli ország polgárainak Nyugatra szökését.

Nyugatnémet sajtó, 1989. május 3.

- A Westdeutsche Allgemeine Zeitung "A közös európai házban" című vezércikkében megállapította, hogy a magyarok útlevél-kiváltságai miatt a határzár felszámolása inkább jelképes értelmű. Azt mutatja, hogy - legalábbis Magyarországnak és az óvilág nyugati felének a kapcsolataiban - lassan testet öltenek Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államfő szavai a "közös európai házról". Azzal, hogy a magyarok most lyukat tépnek a kerítésen, egyúttal közvetve arra is buzdítják a Szovjetuniót és a többi kelet-európai államot, hogy az ő szavaikat is tettek kövessék. Reményre jogosít, hogy Eduard Sevardnandze szovjet külügyminiszter néhány hónapja a "vasfüggönyt" rozsdásnak nevezte.
- A Die Welt első oldalas tudósítását belső vezércikkel és helyszíni riporttal egészítette ki. Az "Egy függöny szétszakad" című cikk azt boncolgatta, hogy vajon nem okoz-e majd kényelmetlenséget a határzár lebontása olyan kelet-európai államoknak, mint amilyen Csehszlovákia és az NDK.
- Az eseményről beszámolva sok lap idézte kiemelten Pozsgay Imre államminiszternek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának azt a megállapítását, amely szerint a határzár történelmileg, politikailag és műszakilag egyaránt túlhaladott.
- Eduard Lintner, az uniópártok (CDU/CSU) parlamenti csoportjának Németország-politikai szóvivője nyilatkozatában nagyra értékelte, hogy Magyarország a Varsói Szerződés tagállamainak sorában elsőként bontja le a a "vasfüggönyt".

1989. június 29-én a Die Welt utalt arra: kelet-európai diplomaták közlése szerint az NDK kormánya már nem számol azzal, hogy a magyar hatóságok a jövőben automatikusan kiadják az NDK-ból Magyarországra érkezett menekülőket. Ennek oka az, hogy Budapest csatlakozott az ENSZ menekültügyi megállapodásához.

Brit sajtó, 1989. május 3.
- A The Daily Telegraph, a The Times és a The Guardian Hegyeshalomból keltezett képes riportban számolt be a "vasfüggöny" lebontásának megkezdéséről. A The Guardian tudósítója szerint "bármennyire is a Magyarországon végbemenő politikai változásokat és az országnak a Nyugat irányában tanúsított magatartását jelképezi a lépés, tulajdonképpen nem meglepő, hogy lebontják a határzárat. A magyarok úgy számítják, hogy a vasfüggönynek ez az egész szakasza vashulladék lesz a jövő év végére".


Budapest, 1989. július 12. Németh Miklós (k) a lebontott vasfüggöny egy-egy darabját adja át a hazánkba látogatott George Bush-nak (b) és James Baker-nek. Németh Miklós a Minisztertanács elnöke július 12-én, a Parlament Delegációs termében megbeszélést folytatott George Bush-sal, az Amerikai Egyesült Államok elnökével, aki hivatalos látogatásra érkezett hazánkba. A tárgyaláson jelen volt: Horn Gyula külügyminiszter, Beck Tamás kereskedelmi miniszter, Kemenes Ernő az Országos Tervhivatal elnöke, Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács hivatalának elnöke és Kovács László külügyminisztériumi államtitkár. Az amerikai elnök kíséretében volt James Baker külügyminiszter, Marlin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője, továbbá Házi Vencel hazánk washingtoni és Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. MTI Fotó: Manek Attila

Osztrák sajtó 1989. május 3.

- A Die Presse tudósítója megállapította: a határzár műszakilag elavult, erkölcsileg tarthatatlanná, politikailag pedig feleslegessé vált, s ezért érkezett el az idő a felszámolására. A lap szerint a magyar hatóságok a határőrizetet más eszközökkel ugyan, de továbbra is hatékonyan akarják biztosítani, már csak azért is, hogy ne adjanak okot panaszokra szövetségeseiknek. Ha ugyanis más szocialista országok állampolgárai a magyar határzár megszüntetését nagyobb számban használnák fel nyugatra jutásukhoz, akkor ez bonyodalmakat okozhat Magyarországnak például az NDK-val, Csehszlovákiával és Ausztriával való kapcsolataiban.
- A Der Standard kiemelte: magyar részről rámutattak arra, hogy Magyarországon javítja a politikai közérzetet és megkönnyíti a demokratizálás folyamatát, ha az Ausztriával közös határ többé már lesz olyan "régimódi". A Neue Arbeiter Zeitung arról számolt be, hogy az egykori aknamező területén katonák, Magyarországról és egész Európából érkezett újságírók együtt ünnepelték a történelmi eseményt.

Francia sajtó, 1989. május 3.
- A francia tudósítások visszatérő címe volt: "Rés nyílt a vasfüggönyön". A Le Figaro kommentárja szerint: "E biztonsági rendszernek egyébként sincs értelme. A nyugati turisták elárasztják Budapestet. De a magyarok is szép számmal igyekeznek Bécsbe. 1988. január 1. óta ők egy olyan keleti ország állampolgárai, akik korlátozás nélkül utazhatnak nyugatra...A vasfüggöny már nem igazán Ausztria és Magyarország között húzódik, inkább a román határon, mert az ottani rendszer erőszakkal akarja beolvasztani a közel kétmilliós magyar kisebbséget. ... A pluralizmus felé vezető út kényes, de a reformizmus hívei, akiknek most dagasztja a vitorláját a szél Budapesten, egy dolgot biztosan elmondhatnak magukról: van érzékük a hírveréshez."
- A Libération tudósítása nemcsak arra mutatott rá, hogy 1990 végére eltűnik a hidegháború egyik maradványa, hanem arra is, hogy a szovjet hadsereg is kivonja egységeit a határsávból, három támaszpontját pedig átadja a magyar hadseregnek. "Magyarország újabb lépést tett egy álom felé."- írta.

Amerikai sajtó, 1989. május 4.
- A The New York Times tudósítója terjedelmes beszámolójában többek között így írt: "Én azért jöttem Magyarországra, mert 'a vasfüggönyön nyíló lyukként' reklámozzák, olyan országként, amely állítólag szökőben van a Szovjetunió körüli pályáról. E képzet megerősítésére a magyar határőrök a héten tüntetőleg elkezdték ledönteni az osztrák határ menti akadályokat s közben szögesdrót darabkákat osztogattak emléktárgyként."

Spanyol sajtó, 1989. május 5.
- A Diario 16 című spanyol napilap megállapította: a peresztrojka több mint propagandafogalom, Lengyelországban és Magyarországon a peresztrojka széljárása igen erős. "Gorbacsov nagyratörő terve egyre valószerűbb és szavahihetőbb az utóbbi események fényében. Sajnálatos lenne ha Nyugat-Európa elveszítené a kezdeményezést ebben a döntő helyzetben."

Jugoszláv sajtó, 1989. május 5.
- A Borba fényképes riportot közölt az Ausztria és Magyarország közötti határzár leszerelésének megkezdéséről. Mint írta: "a határzár megszüntetésével a magyarok jobban érzik magukat, bár a jelek szerint egyes kelet-európai országok nem sok megértést tanúsítanak a Varsói Szerződés egyik tagállamának eme önálló lépése iránt."

Japán sajtó, 1989. június 29.
- "Vasfüggöny: nyissz-nyassz" - címmel számolt be a japán sajtó a vasfüggöny átvágásáról. Az Aszahi Simbun idézte Horn Gyula kijelentését, mely szerint "a két ország között ehhez hasonló akadályt soha többé nem szabad emelni".

Szovjet sajtó
1989. május 9.
- Magyarország gyakran játszik úttörő szerepet az európai együttműködés fejlődésének útját álló akadályok felszámolásában - írta az Izvesztyija budapesti tudósítója. A tudósító jelképesnek nevezte, hogy Magyarország - Lengyelországgal együtt - éppen a határzár lebontásának kezdetekor kapott különleges meghívotti státust az Európa Tanácsban.
1989. május 11. - Valentyin Falin, az SZKP Központi Bizottsága nemzetközi osztályának vezetője Bécsben a Neue Kronen-Zeitungnak nyilatkozott: "Úgy fogalmaznék, hogy a fejleményeket érdeklődéssel és nyugalommal figyeljük. Ha a döntések a magyar nép érdekei alapján történnek, akkor ezeket úgy fogadjuk, mint a magyar nép szabad választását. Hangsúlyozom: a magyarországi történésekért a felelősséget az ország vezetése viseli."

NDK-sajtó, 1989. május 3
. - Az eseményt az NDK-ban fagyos csend fogadta. A rádió, a televízió, a nyomtatott sajtó nem adott egyetlen szóval, képpel sem hírt a történelmi horderejű fejleményről. A Berliner Zeitung május 3-án budapesti tudósításában arról "értesítette" a Magyarországra utazni akarókat: problémákkal küzd a magyar idegenforgalom, nagy a zsúfoltság a Balaton mellett, alacsony a szolgáltatások színvonala, viszont annál magasabbak az árak - a nyaralóknak egyre növekvő hányada képtelen megfizetni a drága szálláshelyeket.
1989. május 5. - A Neues Deutschland budapesti tudósítója is "ráijesztett" a potenciális utazókra: az autópálya-használati díj tervének elvetéséről beszámolva nem felejtette el hozzátenni, hogy a kieső bevételt várhatóan a benzin árának újabb emelésével pótolja a kormányzat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár