Húsz éve bontották le a vasfüggönyt

Pozitívan vélekedik a keletnémetek többsége az egykori NDK-ról

Pozitívan ítéli meg a keletnémetek többsége az egykori NDK-t - derül ki egy pénteken közzétett közvélemény-kutatás eredményeiből. A német kormány megrendelésére készült reprezentatív felmérés szerint a keletnémet megkérdezettek 49 százaléka véli úgy, hogy az egykori NDK-nak "több jó, mint rossz oldala volt".

További nyolc százalék úgy gondolja, hogy az NDK-nak "túlnyomóan jó oldalai voltak", és ő maga abban az időben "boldogabb volt, és jobban élt, mint ma, az újraegyesített Németországban". Ezzel szemben a Németország nyugati felében megkérdezettek jelentős többsége negatívan ítélte meg a volt keletnémet államot - írta a Berliner Zeitung.



Az Emnid közvélemény-kutató intézet 1208 ember megkérdezésén alapuló felmérése arra is rávilágít, hogy a kelet- és nyugatnémetek a berlini fal leomlása óta végbement fejleményeket is eltérően értékelik. A keleti tartományokban élő polgárokban több kétely él azzal kapcsolatban, milyen elképzelések valósultak meg ténylegesen az ország újraegyesítésével. Csak 56 százalékuk gondolja úgy, hogy a jogállamiság és a törvény előtti egyenlőség ténylegesen érvényesül, és 37 százalék hisz abban, hogy az egyes állampolgárok képesek lehetnek befolyásolni a politikát. Németország nyugati térségeiben viszont a válaszadók 78 százaléka elismerően szólt a jogállamiságról, és több mint 50 százalékuk pozitívan ítélte meg az állampolgárok politikai befolyásának erejét.

Wolfgang Tiefensee, a keleti tartományok felzárkóztatásáért felelős miniszter kijelentette: a felmérés eredménye azt mutatja, hogy folytatni kell az NDK történelmének feldolgozását. Különösen az iskolákban kell több figyelmet fordítani az NDK fejlődésére és hétköznapjaira, illetve az 1989-90-es "békés átmenetre". Tiefensee néhány napja szorgalmazta, hogy alkosson külön tantárgyat az egykori NDK a német általános, illetve középiskolákban. A kezdeményezést az indokolta, hogy egy berlini egyetem tanulmányából egyértelműen kitűnt: a diákok körében megdöbbentő az ismerethiány az egykori keletnémet állammal kapcsolatban.

1. Határzár védte a kommunizmust
2. A vasfüggöny lebontásának nemzetközi sajtóvisszhangja
3. Megemlékezés az osztrák-magyar határon
4. Pozitívan vélekedik a keletnémetek többsége az egykori NDK-ról
5. A fejekben tovább élő vasfüggönyről ír az osztrák sajtó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?