60 éve vasfüggöny ereszkedett le Európára

Nagy-Britannia második világháború alatti miniszterelnökének, Winston Churchillnek az Egyesült Államok Missouri nevű államában található Fultonban, a Westminster Főiskolán elmondott beszéde szinte pillanatok alatt híres-hírhedtté vált. A szovjetek és az uralmuk alá került országok vezetői kapva kaptak az alkalmon, és hidegháborús uszítással vádolták meg a valós helyzetet rendkívül plasztikusan jellemző brit politikust, aki ekkor az ellenzéki Konzervatív Párt vezére volt, s magánemberként tett látogatást az Egyesült Államokban. Az ezt követő közel fél évszázad marxista történetírása általában ettől a beszédtől eredeztette a hidegháborúként ismert szembenállást a két világrendszer között.

A vasfüggöny kezdete és vége - Hallgassa meg a beszédet!

"Sötét idők köszönthetnek ránk újból. A kőkorszak térhet vissza a tudomány fénylő szárnyain, és az, ami mérhetetlen anyagi áldást hozhat az emberiségnek, teljes pusztulást is okozhat. Árnyék borult a szövetséges győzelem korábban oly fényes színtereire. Az I. világháborút befejező békével határtalan bizalom uralkodott, és azt hitték, hogy nem lesz többé háború. Én most nem érzem ezt a bizalmat [...] A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik végig a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa. E hatalmas kommunista birodalom és oligarchia ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait."

Kevesen idéztek azonban egy másik beszédet, amely ugyanúgy felfogható a hidegháború jelképes kezdetének, mint Churchill fultoni beszéde: Sztálin 1946. februárban elmondott "választási" beszédéről van szó, amelyben a szovjet diktátor felújította a háború idején taktikai okokból elhallgatott tervet a forradalom exportálásáról és az "imperializmusnak" a "történelem szemétdombjára" való száműzetéséről.