Újraindul a nagybörzsönyi vízimalom

A Börzsöny szívében található falu kulturális hagyományait ápoló Tegyünk Együtt Nagybörzsönyért Egyesület (TENE) képviselője szerint a malom későbbi fejlesztése révén különleges turisztikai látványossággal gazdagodhat a település. Paulik Oszkár elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt az árvíz elpusztította az 1930-as években épült vízimalom duzzasztógátját, de mostanra sikerült újjáépíteni a szerkezetet.

A siker érdekében a község önkormányzatán kívül az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt, a Márianosztrai Fegyház és Börtön, a Ne-Pa Kft. és a Vámosmikolai Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság dolgozói is bekapcsolódtak a munkálatokba. Június 20-án főző-, illetve kaszáló verseny mellett zajlik majd a vízimalom ünnepi átadása. A malomkereket pontban délelőtt 10-kor indítják újra, hogy később látványbúzaőrlésre is alkalmassá tegyék a malmot. Az odalátogatók kis zacskónyi lisztet kapnak ajándékba.

Az evangélikus templom szomszédságában található Antal-féle műemlék vízimalom vízvezető árkaival együtt az 1847. évi nagy tűzvész után épült, 1851-ben készült el. A hosszú, nyeregtetős malomépületben a molnár és családja, valamint a háziállatok is helyet kaptak. A meghajtáshoz szükséges vizet a patakon kb. 200 méterre feljebb épített duzzasztógáttól egy keskeny csatornán vezették az épülethez. A malomrész kétszintes: a hosszanti fal síkjából kiugró nyeregtető védi az alsó szinten lévő vízikereket és a hozzá kapcsolódó erőátviteli művet. A mélyen elhelyezett malomkerék felülcsapó, azaz a víz felülről zúdul a lapátokra, így nagyobb meghajtó erőt jelent, mint az alulcsapó megoldás esetében. A víz az épület alatti alagúton, majd egy rövid árokszakaszon át tér vissza a patakba. A kerék feletti szinten, lényegében a földszinten található a daráló, a hengerszék és a tisztítóberendezések. A malomszerkezet mai hengerszékei az 1930-as években kerültek beépítésre.

Az Antal-féle malmot inkább csak a falubeliek használták. Az aratás és cséplés után nyáron és kora ősszel éjjel-nappal folyamatosan üzemelt, így napi 12-16 mázsa búzát őrölt naponta. Az első őrlésből származó terméket szitálással választották ketté. A finom lyukú szitán áthullott a kész finom liszt, a szitán fennakadt, durvábbra őrölt korpás anyagot pedig újra őrölték, amíg csaknem korpamentes nem lett. A malom lakószobájában a Pest Megyei Malomipari Vállalat által fenntartott kis kiállítás a malomipar történetét mutatja be - olvasható az önkormányzat honlapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején