Magyar kápolnát avattak Doberdóban

Az államfő szerint a kápolna elhozza a hazájuk jelenlétét az idegenben nyugvó magyar hősi halottaknak. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a kápolnának külön üzenete van az otthoniak számára is; azok az emberek, baráti társaságok, civil szervezetek ugyanis, akik és amelyek "ennek a nemes ügynek a szolgálatába álltak", a saját közvetlen érdekeiken túl tekintő közösségek kis szigeteit képezik a magyar társadalomban.

Doberdó különös helyet foglal el a magyar nemzet emlékezetében - fogalmazott Sólyom László, felidézve, hogy Doberdónál és az Isonzo mellett 1915 nyarától két és fél évig tartó állóháború mind az osztrák-magyar hadsereg, mind az olaszok számára iszonyatos szenvedésekkel és emberveszteséggel járt. Mint emlékeztetett, az isonzói csatákban százezer magyar katona halt meg, de hangsúlyozta, hogy külön megpróbáltatást jelentett - főleg az alföldi magyar katonáknak - a kegyetlen hegyvidéki terep: a fedezetet nem nyújtó mészkősziklák, ahol csak barlangok vagy robbantott kavernák adtak menedéket, a kőomlások, a nyári hőség és a téli hideg.

A köztársasági elnök kiemelte, a magyar katonák tudták, hogy aki itt elesik, sosem fog magyar földben nyugodni, s talán ezt is akarták ellensúlyozni azzal, hogy a hosszú harcok alatt igyekeztek az idegenben is otthonosságot teremteni. Véleménye szerint ezzel az alapvető lelki igénnyel függhetett össze, hogy a székesfehérvári és szegedi katonák saját, magyar kápolna építésébe kezdtek.

Sólyom László örvendetesnek nevezte, hogy külön olasz-magyar egyezmény is rendelkezik a hadisírok és emlékhelyek gondozásáról, azonban rámutatott arra, hogy a kápolna újjáépítése és mostani felszentelése messze túlmutat a puszta jogi kötelezettségeken. "Azt is bizonyítják, hogy az erkölcsi parancs tovább él mindkét népben" - tette hozzá. Az avatás utáni sajtónyilatkozatában a köztársasági elnök úgy fogalmazott: fontos, hogy "elhoztunk egy darab Magyarországot ezeknek a halottaknak".

A Cappella Ungheresét, a magyar kápolnát az I. világháború idején, 1918-ban magyar katonák kezdték építeni, de az épület befejezetlen maradt. A felújítási és továbbépítési munkálatokat tavaly ősszel kezdték meg. Az újjáépítés finanszírozását a Széchenyi Tudományos Társaság vállalta magára az Újfehértó Városért Alapítvány segítségével, amely ezzel is tisztelgett a város 27 doberdói hősi halottja előtt. A pénteki ceremónián az államfőn kívül mások mellett részt vett Tömböl László, a Honvéd Vezérkar főnöke, Szabó Vilmos külügyi államtitkár, továbbá Doberdo del Lago polgármestere, Friuli Venezia Giulia tartomány elnöke, Uros Krek szlovén honvédelmi államtitkár és Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke is. Az avatáson olasz, szlovén és magyar megemlékezők egyaránt jelen voltak.

A kápolna megáldása és a koszorúzások után Sólyom László ellátogatott a Monte San Michele háborús emlékhelyre. Délután az államfő koszorút helyezett el a Fogliano Redipuglia községben található, százezer olasz hősi halott hamvait őrző monumentális temetőben, valamint az ugyancsak a községben található Osztrák-magyar Katonai Temetőben is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?