Felújítják Kőhalom várát

A részben magyarok lakta Kőhalom önrészét is tartalmazó felújítási szerződés összesen majdnem 24 millió lej (1,7 milliárd forint) felhasználásáról szól, a rekonstrukcióhoz 44 hónap, vagyis több mint 3 és fél év szükséges - írta az Új Magyar Szó című bukaresti napilap. A gyenge infrastruktúra, a parkolók hiánya csupán néhány a megoldásra váró feladatok közül a kőhalmi vár esetében.

A tervek szerint bevezetik a vizet, az áramot a középkori falak közé, korszerűsítik a szennyvízcsatornát, információs központot létesítenek, és kiépítik a várhoz vezető, 2,4 km-es bekötőutat.

A mintegy tizennégy hektáros területen elterülő várat a tatárjárás után kezdték el építeni a Kőhalom felett emelkedő bazaltcsúcsra. Sokáig királyi tulajdonban állt, majd Kőhalom tulajdonába került. A városka polgárai kibővítették a várat, amelynek épületeit elsősorban raktárnak, veszély esetén menedékhelynek használták. A vár alatt 1849-ben orosz katonákkal csatáztak a magyar forradalom és szabadságharc katonái.

Az egykor német telepesek által alapított Kőhalom híres szülötte László Gyula régész is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”