Kiújuló műkincsvitát hozhat az Akropolisz Múzeum megnyitása
2009. május 13. 11:43 The Daily Telegraph
Újraéledhet a híres görög-brit vita: a 19. században elvitt műkincsek visszakövetelésében fontos szerepet kaphat az Akropolisz Múzeum megnyitása, amely a görögök szerint végre méltó helyen mutathatná be a különleges műkincseket.
Korábban
A Parthenontól alig 400 méterre magasló épület júniustól lesz látogatható, és a 25 ezer négyzetméteres alapterületű múzeum megfelelő otthon lehetne majd a 160 méter hosszú faragvány számára, amely 1801-ig ékesítette a Parthenon tetejét – vélik a görögök. A múzeumban jelenleg a 115 panelből 36-ot állítottak ki, és azokat a rekonstrukciókkal kiegészítve, üvegfalak mögött, eredeti állapotukban és kontextusukban lehet megnézni.
Antonisz Szamarasz kulturális miniszter szerint a megnyitó egy hatalmas nemzetközi esemény lesz. „Június 20-a nem csak a görögök, hanem minden civilizált ember ünnepe”. A miniszter emellett kitért arra is, hogy ez a britekre is vonatkozik, akiket különösen szívesen látnak majd az ünnepségeken.
A márványok visszakövetelését Szamarasz elődje, Melina Mercouri kezdte el, és bár a kampány nyelvezete mára a korábbinál jóval visszafogottabbá vált, a követelés intenzitása egyáltalán nem csökkent. Mivel az angolok egészen mostanáig azzal védekezték ki a visszaadást, hogy a görögöknek nem volt megfelelő múzeumuk, az új épülettel ezen érvelés okafogyottá válhat. A márványok visszakövetelésében jelentős szerepe volt annak is, hogy a németek és a svédek korábban több töredéket is visszaadtak.
Emellett a görögök többször idéznek olyan közvélemény kutatásokat is, amelyek szerint az angolok többsége is támogatja a márványok hazatérését. Neil MacGregor, a British Múzeum igazgatója azonban nem enged, és szerinte nem szabad hagyni, hogy faragványok a nacionalista politika játékszereivé váljanak. Emellett attól is tart, hogy ez a lépés megnyithatja a kaput több más ország követelései előtt is, akik a brit gyarmati korszakban elvitt kincseiket, régészeti leleteiket, és értéktárgyaikat követelhetnék vissza.
Egy ilyen hatalmas múzeum építése persze nem volt könnyű: a munkálatok kezdetén a régészek egy i.e. 5. századi település maradványait fedezték fel. Mindez a tervek újragondolására késztette Bernard Tschumi és Michael Photiadisz építészeket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Amikor női ruhában menekült az orosz nagyherceg a lengyel felkelők elől tegnap
- A számítógépnél is megbízhatóbbnak bizonyult az űrben Enos, a csimpánz tegnap
- Arcok a múltból – maja stukkómaszkokat mutattak be a nyilvánosságnak tegnap
- Minden családra jutott egy betonbunker Enver Hodzsa Albániájában tegnap
- Az embermentő ezredesre, Reviczky Imrére emlékeztek a Fiumei úti sírkertben tegnap
- Mindent birodalma és hatalma kiterjesztésének rendelt alá Szép Fülöp tegnap
- József Attila, Weöres Sándor és mások ritka alkotásai kerülnek kalapács alá csütörtökön tegnap
- Különleges érmén örökítette meg a székesfehérvári Romkertet a Nemzeti Bank tegnap
