Kiújuló műkincsvitát hozhat az Akropolisz Múzeum megnyitása

A Parthenontól alig 400 méterre magasló épület júniustól lesz látogatható, és a 25 ezer négyzetméteres alapterületű múzeum megfelelő otthon lehetne majd a 160 méter hosszú faragvány számára, amely 1801-ig ékesítette a Parthenon tetejét – vélik a görögök. A múzeumban jelenleg a 115 panelből 36-ot állítottak ki, és azokat a rekonstrukciókkal kiegészítve, üvegfalak mögött, eredeti állapotukban és kontextusukban lehet megnézni.

Antonisz Szamarasz kulturális miniszter szerint a megnyitó egy hatalmas nemzetközi esemény lesz. „Június 20-a nem csak a görögök, hanem minden civilizált ember ünnepe”. A miniszter emellett kitért arra is, hogy ez a britekre is vonatkozik, akiket különösen szívesen látnak majd az ünnepségeken.

A márványok visszakövetelését Szamarasz elődje, Melina Mercouri kezdte el, és bár a kampány nyelvezete mára a korábbinál jóval visszafogottabbá vált, a követelés intenzitása egyáltalán nem csökkent. Mivel az angolok egészen mostanáig azzal védekezték ki a visszaadást, hogy a görögöknek nem volt megfelelő múzeumuk, az új épülettel ezen érvelés okafogyottá válhat. A márványok visszakövetelésében jelentős szerepe volt annak is, hogy a németek és a svédek korábban több töredéket is visszaadtak.

Emellett a görögök többször idéznek olyan közvélemény kutatásokat is, amelyek szerint az angolok többsége is támogatja a márványok hazatérését. Neil MacGregor, a British Múzeum igazgatója azonban nem enged, és szerinte nem szabad hagyni, hogy faragványok a nacionalista politika játékszereivé váljanak. Emellett attól is tart, hogy ez a lépés megnyithatja a kaput több más ország követelései előtt is, akik a brit gyarmati korszakban elvitt kincseiket, régészeti leleteiket, és értéktárgyaikat követelhetnék vissza.

Egy ilyen hatalmas múzeum építése persze nem volt könnyű: a munkálatok kezdetén a régészek egy i.e. 5. századi település maradványait fedezték fel. Mindez a tervek újragondolására késztette Bernard Tschumi és Michael Photiadisz építészeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése