Kasszasiker lett a nankingi mészárlásról szóló film
2009. április 28. 12:55 MTI
Meglepően jelentős, 70 millió jüan (2,3 milliárd forint) összértékű jegyeladást produkált a szerdai bemutatótól vasárnapig a kínai mozikban az 1937-es nankingi mészárlásról szóló, Élet és halál városa (Nancsing! Nancsing!) című kínai történelmi dráma.
Korábban
Lu Csuan (Lu Chuan) rendező arról számolt be, hogy a filmet 1400 filmvásznon kezdték játszani Kínában. Összehasonlításul: John Woo tavaly júliusban bemutatott, számos filmsztárt felvonultató Cse pi (Vörös szikla) című történelmi eposza a vetítés első öt napjában 108 millió jüanos (3,5 milliárd forint) bevételt ért el. A mintegy 2,5 milliárd forint összköltségvetésű Nanking-dráma elkészítéséhez a kínai kormány is támogatást nyújtott.
A sötét tónusú film a kínaiak számára mai napig fájó témát dolgozott fel: 1937-ben az ország keleti részében fekvő akkori fővárosba, Nankingba (mai nevén Nancsingba) bevonuló japán csapatok a történészek megállapítása szerint legalább 150 ezer embert öltek meg és asszonyok tízezrein követtek el erőszakot. Sok konzervatív gondolkodású japán a japánok második világháborús brutalitását eltúlzó történetek közé sorolja Nankingot.
A film a mészárlás 70. évfordulója kapcsán készült; egy kínai és egy japán katona, valamint a helyi lakosok szemszögéből mesél a japán atrocitásokról. A jubileum évében, 2007-ben az akkori eseményekkel foglalkozó több film egyikét sem mutatták be, az Élet és halál városa lett az első, amit moziba engedtek. A téma érzékenységét jellemzi, hogy Lu öt hónapig várt filmterve jóváhagyására, és miután műve elkészült, újabb öt hónapba telt, míg a cenzúra jóváhagyta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.