A vörösterror 133 napja

Kegyetlen kannibálok lehettek a druidák

2009. március 23. 13:07 National Geographic News

A legújabb bizonyítékok szerint a druidák rituális emberáldozatokat hajthattak végre, és megették áldozataikat. A régészek szerint mindez arra utal, hogy a rómaiak kelták kegyetlenségéről szóló beszámolói nem pusztán a háborús propaganda légből kapott művei lehettek.


Az i.e. 1. századtól a rómaiak borzalmas történeteket terjesztettek a magas rangú kelta papok szokásairól. Az i.e. 55-ben inváziót vezető Julius Caesar szerint „a bennszülött kelták úgy gondolják, hogy az isteneknek különösen kedves a rabok és bűnözők lemészárlása, és amikor kifogynak az elfogottakból, az ártatlanok következnek”.

Az idősebb Plinius ennél még tovább ment: szerinte a kelták rituális kannibalizmust végeztek, és azért ették meg ellenfeleiket, hogy átvegyék azok szellemi és fizikai erejét. Hasonló írott feljegyzések azonban csak a rómaiaktól maradtak fenn: a kelták semmilyen írásos beszámolót nem őriztek meg az utókornak. A történészek ezért mindeddig úgy gondolták, hogy a hasonló sztorikból semmi sem igaz, és csupán a háborús propaganda agyszüleményei lehetnek.

Most azonban változni látszik a kép: National Geographic Channel tegnap este adásba került filmje olyan leleteket mutatott be, amelyek a történetírók igazát támasztják alá. Ezek között ismertették az 1980-as években egy angliai lápban fellelt Lindow-i Embert, amelynek manikűrözött ujjai, gondosan nyírt haja és szakálla arra utalnak, hogy egykor igen magas státuszt tölthetett be. A leletek alapján egy dolog látszik bizonyosnak: a huszonéves korában elhunyt férfi egy gondosan eltervezett szertartás során halhatott meg: a fejét szétverték, majd a nyakát durván szétmarcangolták.

Miranda Aldhouse-Green, a wales-i Cardiffi Egyetem régésze szerint a nyitott nyakseb ara utal, hogy a torkát durván vágták fel, amiből szanaszét spriccelt a vér. Emellett rituális áldozatra utalnak az áldozat testén talált pollenek amelyek egytől egyig fagyöngytől származnak. A kivégzésre a szakértő szerint i.sz. 60 körül kerülhetett sor, amikor a római csapatok újabb támadást indítottak Britannia ellen, és a férfit talán azért áldozhatták fel az isteneknek, hogy azok megállítsák a hódító csapatokat. Valamit tenni kellett - állítja a kutatónő, és mi lehetett volna jobb, mint egy magas rangú vezető feláldozása? Mindez egybevág a Julius Caesar által leírtakkal, aki szerint a halhatatlan istenek addig nem segítik a keltákat, amíg egy ember életét fel nem áldozzák nekik.

Egy másik hasonlóan durva leletegyüttes is ezt az elméletet támasztja alá: egy alvestoni barlangban 2000-ben 150 ember maradványait találták meg, akik a római invázió során halhattak meg. A felfedezés azt sugallja, hogy a druidák egyszerre végezhettek áldozataikkal: lehetséges, hogy épp a római invázió váltotta ki a rituális keretek közé szorított mészárlást.

Mark Horton, a Bristoli Egyetem kutatója szerint ez a felfedezés is a rómaiak elleni kegyetlen ellenállásra utal: akár a csatamezőn., akár a szakralitásban minden erővel ellenálltak volna a hódítóknak. Ráadásul az alvestoni leleteken kegyetlen kannibalizmus nyomait is felfedezték: az egyik csontot éppen úgy vágták, majd törték el, ahogy a velőscsontot szokták. Horton mindezt még azzal egészítette ki, hogy ha létezett is ilyen gyakorlat, az igencsak ritka lehetett, ráadásul valószínűbbnek tűnik, hogy csak a hódítás következtében beállt éhínség miatt ették meg egymást az emberek.

A kutatók számára ezen felfedezések azért is fontosak, mert korábban semmilyen régészeti bizonyítékot nem sikerült kapcsolatba hozni a druidákkal. A mostani leletek azonban egytől egyig arra utalnak, hogy a krónikásoknak igaza lehetett, és a kelták minden korábbinál kegyetlenebb viselkedéssel várták a hódítókat.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!