Balogh Albin Lajos
2009. március 10. 19:48
Kassa, 1887. május 17. – Budapest, 1958. március 17.
1903-ban belépett a Szt. Benedek-rendbe. Pannonhalmán teológiát tanult, a budapesti tudományegyetemen 1910-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1910 júliusában pappá szentelték. 1910 és 1911 között a győri bencés Czuczor Gergely Gimnázium, 1911 és 1915 között a pannonhalmi bencés hittudományi főiskola tanára. 1915 és 1930 között az esztergomi Szt. István bencés gimnázium tanára és könyvtárosa volt. 1928-1929 között Rómában járt tanulmányúton. A pápai Szt. Mór bencés gimnázium igazgatóságát és a rendház főnökségét 1930-1933 között látta el.
1930 és 1942 között az esztergomi bencés gimnázium igazgatójaként és a rendház főnökeként tevékenykedett, egyúttal az Esztergomvidéki Régészeti és Történeti Társaság Múzeumának igazgatója volt. A múzeumot országos hírű intézménnyé fejlesztette, megírta a múzeum vezetőjét. Megszervezte Esztergom és Komárom vármegyék iskoláinak tanügyi kiállítását, amelyre 1938-ban került sor. 1942-től 1948-ig a Katolikus Tanügyi Főhatóság központi igazgatója, majd főigazgatója, később nyugalmazott lelkész a budapesti római fürdői plébánián.
Történetíróként elsősorban az Árpád-kori magyar történelemmel, Szent István korával és a korai magyar egyház történetével foglalkozott. Több középiskolai történelemtankönyvet írt. 1951-ben a Szent István Akadémia II. osztályának tagjai közé választották.
Fő művei: A magyar pénz története az Árpádok idején. Bp., 1912.; Pannonhalma a múltban és napjainkban. Ungvár, 1913.; Ország és nyelv (határok és nemzetiségek) a magyar történelemben. Bp., 1928.; Hazánk történelme Bp., 1928.; Szent Imre herceg Esztergom, 1930.; Pannónia őskereszténysége. I. Történeti rész. Bp., 1932.; Történelmi séta Esztergomban. Esztergom, 1936.; Szent István egyházi kapcsolatai Csehországgal, Németországgal, Franciaországgal és Belgiummal. In: Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulójára. Bp., 1938.; Mindennapi élet Szent István korában. In: uo., Bp., 1938.; Vezető az Esztergomi Régészeti Múzeumban. Esztergom, 1941.; Szent István király a honalapító. Bp., 1946.
Róla szóló irodalom: Balogh Albin Lajos. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor – Viga Gyula. Bp., 2002.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Jane Grey, aki kilenc naposan lett királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20
