Megnyílik a 2003-ban kifosztott múzeum

A rég várt megnyitó a tervek szerint mérföldkő lehet a kormányzat örökségvédelmi törekvéseiben, amelynek során szeretnék visszaszerezni, és méltó módon bemutatni az elmúlt hat évben elrabolt kincseket, és egyben szeretnék elejét venni a további pusztításnak és kulturális erőszaknak is. A civilizáció bölcsőjének is hívott területen folytatott küzdelmek, pusztítások és rombolások ugyanis mind Irak, mind a világ számára egyetemes kulturális katasztrófát jelentettek.

A helyi kulturális minisztérium közleménye szerint a múzeumot több hónapja renoválják, és a tervek szerint február végén, azaz alig két héten belül újra megnyílhatnak az épület - korábban betonnal lezárt - kapui. A múzeum helyreállítását Washington 13 millió dollárral segítette, illetve ezzel párhuzamosan 700 ezer dollárt juttattak Babilon helyreállítására is, amelyet az amerikai tankok romboltak le. Az intézmény védelmét a műkincsvédelmi erők végzik majd, egy olyan különleges alakulat, amelyet az örökségvédelmi helyszínek biztosítására hoztak létre.

A tervek szerint ez a speciális osztag venné elejét, hogy megismétlődjön 2003 áprilisa, amikor 15 ezer műtárgynak veszett nyoma a Szaddám-rezsim bukása utáni káoszban. A fosztogatásért a legtöbben az Egyesült Államokat hibáztatták, hiszen a megszálló csapatok az Olajügyi Minisztérium épületeit például hathatósan védték, míg más kulturális javakkal nem törődtek. Donald Rumsfeld akkori nyilatkozatát („Megesik a hasonló”) pedig hatalmas felháborodás követte.

Az épület átadása előtt a legfontosabb a biztonsági kérdések rendezése volt - most, hogy a háború kezdet óta a legalacsonyabb szinten van az erőszak a térségben, a múzeum is megnyílhat. Az intézmény illetékesei eközben az elvitt, vagy kicsempészett kincsek visszaadására buzdítják a külföldi hatóságokat, múzeumokat, kulturális intézményeket és gyűjtőket egyaránt.

Azzal persze sajnos ők sem tudnak mit kezdeni, hogy már Szaddám uralma óta fosztogatták a régészeti helyszíneket is, amelyeknek sem védelmét, sem tudományos kutatását nem sikerült megoldani, és a problémát az amerikai invázió sem oldotta meg. Az új kormányzat ezért elsődlegesen a kulturális javak védelmére fókuszálna, ám a jelenlegi költségvetés ebből szinte semmit sem tesz lehetővé.

Erre pedig szükség lenne, hiszen a háborús helyzet miatt az ország turizmusa romokban hever. Bár évente több százezer iráni zarándok keresi fel az országot vallási célokból, a minisztérium reményei szerint hamarosan más országokból is érkeznek majd látogatók hozzájuk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek