2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A karácsony története egy kötetben

2008. december 23. 10:48

A karácsony ünnepének ma ismert szokása évszázadok alatt alakult ki. Tészabó Júlia könyve a jeles napot befolyásoló hatások izgalmas rétegeit tárja fel, körbejárva minden lehetséges szempontból az ünnepkör történetét.


A könyvet elsőre érdemes átlapozni, mivel rendkívül jól válogatott illusztrációkkal találkozhatunk. A különböző festmények, képek, fényképek, képeslapok, reklámgrafikák jól jelzik, hogy ez az ünnep áll legközelebb az emberekhez. A bevezető gondolatok szerint beszélhetünk magyar karácsonyról, ugyanis a jeles napok gazdagságának egyik fontos eleme, hogy az egyes országok saját hagyományai együtt élnek a közös ünnepi szokásrend egészével, miközben a modern ünnep elemeit sajátos nemzeti jelleggel ruházták fel. A karácsony ezen felül kivételes pillanat, amelyet mindig türelmetlenül várunk. Egyik fő eleme a fogyasztás, a nagy lakomák, az ajándékozás, és a látványos feltételek megteremtése. A másik fő eleme a másokkal való együttlét, a rokonokkal, ismerősökkel való találkozás.

Az Újszövetségben Lukács evangéliuma írja le Jézus születését. Máté evangélista a napkeleti bölcsek érkezését is megörökítette, akik Heródesnél érdeklődtek a zsidók királya felől. Az európai művészek ezeket a pillanatokat ábrázolták, komoly hatást gyakorolva a különböző misztériumjátékokra. Az Angyali üdvözlet, Jézus születése, Pásztorok imádása, Királyok imádása, azaz az ünnepkör elemei Magyarországon is korán megjelentek. A legkorábbi ábrázolás a pécsi dóm altemplomának lejáratát díszítő, a 12. századból való domborművek. Ezek egyikét a Háromkirályok témakörének szentelték. A mesterek nagy hangsúlyt fektettek a legalapvetőbb emberi kapcsolat, az anya és gyermek közötti ábrázolására. A 19. században a bibliai témák a templomok falain kívül is megjelentek.



A bibliai történet megjelenítésének sajátos formája az a sok kis figurából, szobrocskából álló jelenet, amely Jézus születését, a Szent Családot, az üdvözlésükre siető pásztorokat vagy a három napkeleti bölcset jeleníti meg. Az első betlehemet – a hagyomány szerint – Szent Ferenc állította fel az itáliai Greccio melletti barlangban. A résztvevők élő állatok voltak, talán a Kisdedet is élő gyermek „alakította”. A betlehem hatását jól mutatja, hogy Giotto Szent Ferenc életének jeleneteit bemutató freskósorozat egyik képén ezt is megfestette. A gótika idején a templomok faragott oltárait tért vissza Jézus születésének a megörökítése. A betlehemek bekerültek a népi vallásosság eszköztárába: a hívek vallásos áhítatát kívánták növelni. Nápolyban külön kézműves-iparág épült rá, a városban egész utcát foglaltak el a betlehemeket készítő mesterek. A történelmi Magyarországon, a 18-19. századi Selmecbányán és környékén készültek sokalakos betlehemek, a dunántúli Vörsön pedig 1948 óta építenek nagyméretű templomi betlehemet.

Külön fejezet foglalkozik a karácsony ünnepének történetével és szokásaival: a nap alapvetően az örömről szól, ez összefüggésbe hozható a téli napforduló ünnepével. Ekkortól a nappalok egyre hosszabbá váltak, ennek tisztelete az ősi kultúrákban is megfigyelhető. A rómaiak is megemlékeztek az év kezdetéről. A Calendae Ianuarie során óriási lakomát csaptak, mindenkit megajándékoztak, az utcákon nagy tömeg hömpölygött. A Saturnalia is a vidámságról szólt, bár már az ókori szerzők sem hagyták szó nélkül a túlzott anyagiasságot. A Dies Natalis Invicti, azaz a Legyőzhetetlen Nap ünnepe december 25-ére esett. Ilyenkor kocsiversenyeket rendeztek, és környezetüket örökzöldekkel és kis fákkal díszítették. A kultusz Szíriából eredt, rövid idő alatt sok hívet szerzett magának.

A magyar hagyományok az egyházi ünnep talaján eresztettek gyökeret, de ezzel együtt keveredtek a korábbi szokások rétegei is. A magyar karácsony az európai ünnep változásával alakult. A reformáció hatására – igaz késve – megjelent a gyermekek köré szerveződő családi együttlét ideája, azonban a polgárság szokásai egy idő után már a magyar néphagyományt veszélyeztették. Ez utóbbi megmentésében a hazai folkloristák, Bálint Sándor vezetésével jártak az élen. Számos olyan szokást sikerült feltérképezni, amelyek eredete az ősi pogány évkezdő hiedelmeihez köthető, így a víznek és a tűznek kiemelkedő szerep jutott. Az adventi előkészület az 5. században még Szent Márton napján kezdődött, a 6. századra az időszak négy hétre csökkent. Ez az ünnepkör is sajátos színvilággal rendelkezik, rendkívüli jelentősége van a színek szimbolikájának.

A dramatikus népszokások közül legismertebb a betlehemezés. Kezdetben a misztériumjátékokat a templomokban egyházi személyek adták elő, majd a szereplők közé világi személyek kerültek be. Az előadások később a népi vallásosság olykor humoros elemeivel gazdagodtak. A cselekmény helyszíne a legtöbb esetben Betlehem, a résztvevők a darabot csoportosan, házról házra járva adták elő. A szokás legrégibb emléke a 17. századból maradt fenn, kezdetben fiatal legények játszottak, később a gyermekek feladata lett. A szerepeket ki kellett érdemelni, az ünnepi időszak alatt mértéktartó magatartást kellett tanúsítaniuk. Karácsony estéjén elindultak, a beköszönővel engedélyt kértek a játék bemutatására. Az előadások szövege, felépítése – igaz, hogy vidékenként eltérő – nagyon sok közös elemet tartalmaz. Egyes helyeken csak a pásztorok imádását emelték ki, míg máshol, pl. a Székelyföldön az egész karácsonyi eseménysor megjelent.

Tészabó Júlia behatóan foglalkozik a modern karácsony kialakulásával is. A változások Luther Mártonnal kezdődtek, ő tette a család és a gyermekség ünnepévé, bevonva a szokások közé a kicsinyek megajándékozását, a hagyomány szerint hozzá köthető az első karácsonyfa felállítása. A következő nagy változás a 19. század közepén zajlott, ebben fontos állomást jelentett Charles Dickens 1843-ban megjelent Karácsonyi ének című műve. Egyes kutatók szerint a mai karácsony „kitalált ünnep”, a viktoriánus kor tehetős középosztályának a leleménye, elterjedése pedig a tömegkultúrának köszönhető. A 20. században a film és a popzene is hatást gyakorolt a karácsonyra, de a döntő áttörést a kereskedelem hozta, ami együtt járt az ünnep globalizációjával.

A könyv számos további izgalmas kérdést fejteget. Ezek közül érdemes kiemelni a Mikulás és a többi ajándékhozó című fejezetet. Az ajándékozást a titokzatosság és a titkolózás lengi körül: a szülők a háttérbe húzódnak, és mitikus ajándékozó figurákat állítanak az ünnepek középpontjába. Ez a vallásos eredettel magyarázható, az ajándékhozókra várakozni kellett, és az irántuk kimutatott hála hit megerősítését célozta. Az alakok némelyike látható, míg mások az éjszaka leple alatt végzik el fontos munkájukat. Mikulás, Christkindl, angyal és Santa Claus végezhetik el ezt a nemes feladatot. Ez utóbbi a holland Sinterklaas torzított változata, amely (aki) a holland telepesek révén jelent meg Amerikában. Kultuszában nagy szerep jutott Clement Clarke Moore Szent Miklós látogatása című versének, amely 1823. december 23-án jelent meg egy New York-i lapban. Moore ebben megrajzolta a ma ismert figura karakterének szinte minden jegyét.

Tészabó Júlia: Karácsony. Magyar hagyományok. Kossuth Kiadó, Bp., 2007. 176 o. 5990 Ft

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár