Nem volt menekvés a vulkán elől

A villa, amely Iulius Polybius otthona volt, a város főutcáján, a Via dell'Abbondanzán található. I.sz. 79. augusztus 24-én délután egykor észlelték Pompeji lakói a Vezúv felett gázokból, hamuból és kövekből (piroklasztokból) álló kitörési oszlopot, amely 15 kilométer magasságig emelkedett. A városra habkőeső zúdult, sokan az utcára futottak, igyekezvén elhagyni Pompejit. "Polybius házában 12 személy tartózkodott, köztük egy mindenórás fiatal nőt. A család a házban maradt, valószínűleg azért, mert ezt biztonságosabbnak hitték a terhes asszony számára" - mondta Claudio Scarpati.

Ismertetése szerint az áldozatok 38 százaléka a vulkánkitörés első fázisában vesztette életét. Közülük sokaknak betört a koponyája, ami azt jelenti, hogy velük a leomló háztetők, vagy az égből záporozó kövek végeztek. A kutatók számításai szerint a vulkanikus lerakódások vastagsága óránként 15 centiméterrel gyarapodott, vagyis 6 órába tellett, míg a törmelék súlya alatt leomlott Polybius házának teteje.

Este 7-re, amikor a villa elülső frontja összedőlt, a család a hátsó traktusba ment át, amely mivel teteje meredekebb, kevésbé károsodott a kőeső miatt. "A házban 3 férfi, 3 különböző korú asszony, négy fiú, egy lány, egy kisgyermek, s egy magzat földi maradványaira bukkantunk - utóbbi egy fiatal, 16-18 éves nő csontvázában volt" - mondta a vulkanológus. Az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS vizsgálata azt mutatta ki, hogy hat személy egyazon család tagjai voltak. "Öten valószínűleg testvérek voltak, a hatodik, aki halálakor 25-30 éves lehetett, az unokatestvérük lehetett. A három asszony nem állt rokonsággal egymással" - mondta Marilena Cipollaro, a Nápolyi Egyetem molekuláris biológusa.

Augusztus 25-re virradóra az utcákat háromméteres horzsakőréteg borította. Polybius családja ekkor háza hátsó traktusában a szomjúságtól szenvedhetett. A kitörés második fázisa augusztus 25-én következett be. Az éjszaka folyamán a vulkánkitörés ereje gyengült, az oszlop saját súlya alatt összeomlott és a Vezúv lejtőjén piroklasztikus ár formájában alázúdult. A Pompejiben megvizsgált kőzetminták alapján az ár hőmérséklete 240 °C és 400 °C közötti lehetett. "Az első piroklasztikus áradat észak felől érte Polybius villáját és beterítette a ház hátsó traktusát. A forró hamu a ház minden szegletét betöltötte, megfojtva lakóit, akik számára nem volt menekvés" - magyarázta Scarpati.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején