Reneszánsz látványtár, avagy virtuális utazás a múltba
2008. szeptember 26. 12:56 MTI
Egyebek mellett historizáló, romantikus metszeteket, reneszánsz kori épületek rajzait, a Visegrádi Királyi Palota makettjét, Mátyás és Herkules szobrainak talapzatát, gyalogsági állópajzsokat, Mátyás korabeli nehézlovagsági vértet és számszeríjat láthatnak az érdeklődők a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban legújabb, Reneszánsz látványtár - virtuális utazás a múltba című kiállításán.
Korábban
Vasáros Zsolt, a november 30-ig látogatható tárlat egyik kurátora hangsúlyozta: bár sok történeti témájú reneszánsz kiállítást rendeztek ebben az évben, a Magyar Nemzeti Múzeum a Reneszánsz látványtárral új aspektusból próbálta megközelíteni a korszakot. Mint arra rámutatott, a reneszánsz építészet emlékeit vonultatják fel rekonstrukcióval.
Vasáros Zsolt elmondta: az első teremben arra próbálnak rávilágítani, mit jelenthetett a 19. században a reneszánsz, illetve mit mondhat egy kortársnak a reneszánsz. A kurátor bemutatta Kőnig Frigyesnek, az Iparművészeti Egyetem rektorának 2004-2005-ben készült Oszlopsor című festmény-sorozatát, melyet egy zárai (Zadar) 9. századi templom ihletett. Szólt arról, hogy Polgár Botond Tondo című szobra, melynek ötletét Michelangelo festménye adta, jól reflektál az Oszlopsorra: megmutatja azt, hogy az antikból kiindulva, hogy lehet valamit kortárs szemmel megjeleníteni.
Buzás Gergely, a tárlat másik kurátora aláhúzta, a Reneszánsz látványtár első része a kortárs művészet és a reneszánsz kapcsolatát, míg a második rész a tudomány és a reneszánsz kapcsolatát tárja fel. A kiállítás második fele a késő gótikus emlékek felvonultatásával kezdődik, ott megtekinthető egyebek mellett a visegrádi királyi palota makettje, a palota oszlopfőjének rekonstrukciója is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Mátyás király korának építkezését már a klasszikus formák uralták. A budai Vár emlékei közül megemlítette a kapuzatból megmaradt párkányt, Mátyás és Herkules szobrainak talapzatait, de szólt az egyetlen teljes egészében fennmaradt reneszánsz épületről, a budapesti Nyék-villáról is. Mint mondta, virtuális eszközökkel megjelenítik a Bakócz-kápolnát is, melyet a 19. században átépítettek.
A kurátor közlése szerint az utolsó előtti teremben a reneszánsz kori arisztokraták, nemesek építkezéséről, a reneszánsz szobrászatról tudhatnak meg többet a látogatók. Látható egyebek mellett a nagyvázsonyi, a siklósi, a sárospataki vár vagy a nyírbátori kastély rekonstrukciója, a diósgyőri vár oltárának maradványa, a komáromi, a győri, az érsekújvári, az egri, valamint Szatmár várának erődje.
Szerinte a virtuális megjelenítésnél egy új technikát alkalmazott a Magyar Nemzeti Múzeum, ezért nem fényképek segítségével, hanem térbeli szkennerrel mutatja be az emlékeket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.