Golfkocsikkal száguldozhatunk a piramisok mellett

Korábban

DNS-vizsgálat a Tutanhamonnal eltemetett magzatokon

Megfejtik az egyiptomi napbárkák titkait

Felmérik Dzsószer fáraó piramisát

Elveszett szarkofágot kereshet a Titanic megtalálója

A három gízai piramis valaha sivatagi magányban állt, ám ahogy Kairó mind jobban terjeszkedett, a külvárosok elérték az antik világ ötezer éves csodáit, amelyeket helyenként csupán egy alacsony kőfal választott el a 21. századi forgatagtól, a sivatag felé a terep viszont teljesen nyitott volt. Ez a gyakorlat teljesen szokatlan a műemlékvédelemben, különösen összehasonlítva az ókori világ más becses emlékével - az athéni Akropolisszal, vagy a jeruzsálemi siratófallal, amelyeket igen szigorúan őriznek.

E nyitottsággal jócskán (vissza)éltek a turisták: a 19. században a három piramis közül a legnagyobb, Kheopsz piramisának a megmászásával ugyanis divatba jött, hogy a látogatók az óriási, 2,5 tonnás kőtömbökön "lépegetve" igyekeztek a magasba jutni. A "piramismászás" gyakorlata az 1970-es évekig folytatódott, míg egy kapatos turista fatális kimenetelű balesetet nem szenvedett: ezután tiltották meg a hatóságok a sajátos "sportágat". A látogatók azonban továbbra is minden korlátozás nélkül kószálhattak a Gízai-fennsíkon, ahol sok temetkezést és egyéb régészeti lelőhelyet csupán részben tártak fel, s így könnyen károsodhatnak.

A turistáknak ugyanakkor sok bosszúságot okoztak a külföldieket folyamatosan zaklató árusok és tevehajcsárok. E kaotikus állapotoknak azonban vége: a piramisokat immár egy 19,3 kilométer hosszú fémkerítés veszi körül, amelynek magassága helyenként eléri a 4 métert. A turisták egy téglaépületen keresztül jutnak be, amelynek tucatnyi bejáratát fémdetektorral és röntgenberendezéssel látták el. Miután a látogatók bejutottak a fennsíkra, minden lépésüket 199 kamera lesi, ezek "figyelmét" a térség egyetlen szeglete sem kerüli el.

Az árusokat és a tevehajcsárokat nem engedték be a területre - utóbbiak a fennsík szélén várakoznak azokra a turistákra, akik tevegélni szeretnének, vagy le akarják magukat fényképeztetni "a sivatag hajójának" társaságában. A 26 millió dolláros (4,15 milliárd forint) projekt hét évvel ezelőtt kezdődött, s még távolról sem fejeződött be, hiszen új világítási rendszert terveznek. Kávézó, könyvüzlet, látogatóközpont is épül, s olyan "golfkocsik" szállítják majd a turistákat, mint amilyeneket Luxorban, a Királyok Völgyében és más régészeti helyszíneken rendszeresítettek.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére