Megfejtik az egyiptomi napbárkák titkait

A 4500 éves jármű annak a testvére lehet, amelyet a Kheopsz piramisának déli oldalán lévő gödörben Kamal el-Mallah egyiptológus tárt fel 1954-ben. A hajókat rejtő kamrákat a Nagy Piramis mellett egy homokdombot eltakarító munkás találta meg, megtéve ezzel a 20. század egyik legnagyobb régészeti felfedezését is, hiszen a legrégibb ismert ókori hajókat fedezte fel. Az i.e. 2540-ből való, és építéséhez semmilyen fém alkatrészt nem használtak, csak köteleket és faékeket. Hossza 43,4 m és 5,6 m széles, deszkái libanoni cédrusból készültek. A központi kabint kettős bőrtető fedi. Tegyen virtuális túrát a hajóban!

A mostani feltárás igazi látványosság is lesz: a turisták egy, a második hajót rejtő kamrába - annak mészkő mennyezetén fúrt lyukon - bebocsátott kamera képét nézhetik meg a helyszínen, és a szakemberek munkáját is figyelemmel követhetik. A kutatást 1992 óta Josimura Szakudzsi, a japán Vaszeda Egyetem régész professzora vezeti, akinek vezetésével a 600 töredéket novembertől emelik majd ki a sírból, és megkezdik azok restaurálását is. A japán kormány egyébként 10 millió dollárral támogatja a projektet, illetve a hajók számára épülő új múzeum létesítését is.

John Darnell, a Yale Egyetem egyiptológusa szerint a második hajó kisebb az előzőnél és rosszabb állapotban is van, ám kutatásával az is kiderülhet majd, hogy ezek a járművek csupán spirituális céllal készültek-e, vagy a valóságban is használták azokat a Níluson.

A restaurált napbárka

Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa vezetője a kételkedők közé tartozik: szerinte ugyanis a hajóknak szimplán szimbolikus jelentősége volt, és egyáltalán nem tartja elképzelhetőnek, hogy azokon Kheopsz testét szállították volna Memphiszből a piramishoz. Szerinte a második gödörben talált napszimbólumok is arra utalnak, hogy a Kheopszot eltemetők szerint a fáraó lelke a piramisból egy nyíláson át a hajókhoz szállt, amelyeket aztán a túlvilágra jutva felváltva használt: az egyiket éjjel, a másikat pedig nappal.

Egy másik királyi bárkát 2000 május-júniusában fedeztek fel a Nílus melletti ősi temetkezési hely, Abüdosz területén, ahol a legkorábbi fáraók vonultak végső nyugalomba. A királysíroknál talált napbárkákat egyrészt a fáraók temetési szertartásán használhatták, másrészt az uralkodó Ré napistennel tett túlvilági utazásaira szánták őket. Az Egyiptom egyik legrégibb és legszentebb helyeként ismert Abüdosznál több napbárkát is felfedeztek, amelyek szinte egyvonalban, egy horgonyzó flottához hasonlóan helyezkedtek el üregeikben.