Tárgyalnak az évtizedes emberrablásokról az észak-koreaiak

A két ország közötti pekingi tárgyalásokat követő japán bejelentés hosszú évek óta a közeledés első halvány jele. Annak ellenére, hogy a két fél csak minimális engedményeket tett, mégis utat nyitottak az emberrablási vita megoldásához, ami sokáig nehezítette az észak-koreai atomprogramról folyó hatoldalú tárgyalásokat, és feszültté tette Tokió és Washington viszonyát.

`Észak-Korea ígérete révén folytatódhat a probléma megoldása. Ez előrelépésnek számít, de még nem a teljes megoldás`- véli Macsimura Nobutaka, japán kabinetfőnök. Macsimura hozzátette, Japán nem változtatja meg döntését arról, hogy távolmarad attól a hatoldalú megegyezéstől, amely az atomprogramról való lemondás fejében energiatámogatást nyújtana Észak-Koreának.

Akiket elengedtek

Az észak-koreai hivatalos hírügynökség csak annyit közölt, hogy "Észak-Korea újravizsgálja az emberrablások ügyét". De semmiféle utalást nem tett arra nézve, hogy feladja-e azon álláspontját, miszerint nincsenek elrabolt japán állampolgárok az országban, ahogy Japán bizonygatja.

Jang Mun-szu, a Szöuli Egyetem közgazdásza és a japán-észak-koreai kapcsolatok szakértője szerint Észak-Korea részben az Egyesült Államokhoz fűződő viszony javulása miatt vetette fel az ügy újravizsgálatát. "Észak-Korea mindenképpen le szeretne kerülni a terroristákat támogató országok listájáról. De Japán ezt mindaddig ellenzi, amíg az emberrablások ügye nem rendeződik. A téma eddig zsákutcának számított, úgyhogy végre elmozdulás történt, de sok függ attól, Észak-Korea hogyan akarja lefolytatni a vizsgálatot" - mondta Jang.

Az észak-koreai atomprogramról tárgyaló hat ország (USA, Észak- és Dél-Korea, Kína, Japán, Oroszország) tagjaként Japán mindig is a legkeményebb vonalat képviselte Észak-Koreával szemben, de megdöbbenésére a Bush kormányzat 2007 eleje óta némi közeledési szándékot mutat a phenjani kormánnyal szemben a tárgyalások haladása érdekében. Észak-Korea felvetette, hogy kiadja azokat a japán radikálisokat, akik 1970-ben eltérítették a japán légitásaság egyik gépét, és ma is Észak-Koreában élnek.

Észak-Korea évtizedekig tagadta, hogy ő lenne a felelős több japán állampolgár eltűnéséért a hetvenes és nyolcvanas évek során, holott a japán hírekben többször is beszámoltak arról, hogy kémeket fogtak el japán területen. 2002-ben aztán, amikor Junicsiro Koizumi, japán miniszterelnök látogatást tett Phenjanban, Kim Dzsongil, észak-koreai államfő beismerte, hogy 13 japán állampolgárt raboltak el, hogy kémeiket japánra tanítsák. Közülük ötöt elengedtek gyermekeikkel együtt, a maradék nyolcról pedig azt állították, hogy az évek során meghaltak.

Japán szerint viszont még néhányan életben vannak, és több elrabolt japán is van még Észak-Koreában. Az emberrablások ügye igen érzékeny politikai téma Japánban, amiről sokat vitáznak. A jobboldal pédául arra használja, hogy Észak-Korea ellen hangolja a japán közvéleményt, és japán remilitarizálását szorgalmazza.