Őrült uralkodók

Szkítákkal éltek együtt a borsodi kelták

2008. június 25. 13:11

A Hejőpapi határában található hulladéklerakó bővítéséhez kapcsolódó megelőző régészeti kutatások során sikerült feltárni egy kis sírszámú kelta temetőt.

Feltárási nehézségek

A lelőhelyet a feltárás előtt akácerdő borította. Talán ennek is köszönhető, hogy az előzetes terepbejárás során igen kevés mennyiségű és eléggé jellegtelen kerámiatöredékek kerültek csak elő. Az erdő kiírtása után a lelőhelyet egy szondázó árkokkal kutatták meg (1. kép - a képeket lásd kapcsolódó galériánkban). Ennek során kiderült, hogy a dombhát tetején egyáltalán nem található humusz, hanem a dombot alkotó folyami homok bukkan a felszínre - aminek felső rétegét a hajdan volt erdő kötötte meg.

Viszont a gyökérzet kiszaggatása során ezt a felső réteget teljesen eltávolították - így gyakorlatilag az `altalaj` került a felszínre. A nehézséget az jelentette, hogy a tiszta, szennyeződésmentes folyami homokban nem lehetett észrevenni az objektumok (sírok) betöltését sem, ami igencsak megnehezítette a munkát. Ilyen körülmények között került elő három temetkezés, melyek a dombhát teljes, 1 méter vastagságú felső rétegének eltávolítására ösztönözték a régészeket. Ez közel 5000 köbméter homokot jelentett, de megérte - ugyanis további 5 darab, bolygatatlan állapotú sír került elő.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

A temető hajdan több sírból állhatott, de sajnálatos módon igen erős lehetett a felületi erózió, amely számos sír pusztulását okozhatta. (Erre utalnak a feltárás során, a felszínen talált szélkoptatta edénytöredékek, illetve a 3. sír - melyet a fagyökerek kiszedése során bolygattak meg, alig 20 cm-es mélységben - 2. kép)

Ellenben megállapítható, hogy a mélyebb - és talán gazdagabb - sírok átvészelték az évszázadok viharait. A problémát itt az jelentette, hogy ezek betöltése a legtöbb esetben tiszta homok volt - így foltjukat lehetetlen volt érzékelni, sajnos csak akkor bukkantak rájuk, mikor a nyesés során a gép megsértette az edénymellékletek peremét.

A két legmélyebben elhelyezkedő sír kialakításában is elüt a többitől. Az 5. és 7. síroknak már viszonylag hamar jelentkezett a foltjuk és sötétebb betöltésük egyértelműen megkülönböztethető volt a sárga folyami homoktól. Ezen temetkezések gödre négyzetes, illetve téglalap alakú volt, mélységük a mai felszíntől számítva is megközelítette a 2 métert! Ezen temetkezések egyértelműen szórthamvasak voltak - hasonlóan a többi sírhoz - kivételt csak a 8. számú sír jelent, mely csontvázas temetkezés.

A felosztás alapjaiban két típust jelöl: a csontvázast és a szórthamvast, melyen belül eltérhet a sírgödör kialakítása és a betöltés jellege, illetve a sírok mélysége. Az mindenesetre kiderült, hogy a temető rítusát tekintve birituális. (Igaz, hogy az edényeket betöltésükkel együtt szedték fel, úgyhogy jelenleg még nem lehet tudni, hogy az edényekben vannak-e esetleg hamvak, tehát hogy beszélhetünk-e urnás sírokról.) Mivel a leletanyag (főképpen a fémek) jelenleg restaurálatlan, végleges kronológiai következtetéseket még nem lehet levonni. Azonban az egyes sírtípusok különböző mellékletekkel rendelkeztek, amelyek a kronológiában jelenthetnek támpontot.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!