Francia teoretikusok alapozták meg Trianon gondolatát
2008. június 4. 12:09
Korábban
Felszabadítani Közép-Európa népeit
Az I. világháború kitörése után az ideológiai megközelítés alapjaiban változott meg. Ebben komoly szerepet játszottak a nagy befolyással rendelkező szabadkőművesek, akik egy új Európa létrehozásán gondolkodtak, amelyben nem kapott helyet a katolikus Habsburgok vezette Osztrák-Magyar Monarchia. Éles szavakkal ostorozták a Duna-menti államot, mivel semmibe veszi a népek önrendelkezési jogát.
A korábbi pacifista hangvétel igencsak militarista hangnembe váltott. A háborút ugyanis remek eszköznek tartották Közép-Európa `felszabadítására`, a Monarchia romjain életre kelő nemzetek meg fogják mutatni, hogy milyen a szabadságon és a függetlenségen alapuló berendezkedés. A szabadkőműves páholyok nekibuzdulását a politikusok is kihasználták, Masaryk és Benes több alkalommal is tárgyalt a tagokkal.
Louis Léger, aki korábban a föderalista átalakítás híve volt, több művében a Monarchia felszámolása mellett kardoskodott. 1915-ben jelentette meg Ausztria-Magyarország likvidálása című opusát. Teljesen szakított addigi álláspontjával, véleménye szerint Ausztriának - amelyet ő a Monarchiával azonosított - már nincs történelmi hivatása, mivel csak akkor volt létjogosultsága, amikor Közép-Európa népei az oszmánoktól rettegtek. Gyakorlatilag megfogalmazta mindazon területi igényeket, amelyek a Párizs környéki békékben megvalósultak. A magyarok egy szigetet alkotnak a szláv tengerben, ezért a Magyarországon élő szlávokat konföderációkba kell szervezni Szerbia, illetve a csehek fősége alatt.
Még erőteljesebb gondolatokat fogalmazott meg a két évvel később, 1917-ben napvilágot látott A pánszlávizmus és a francia érdek című munkájában. Álláspontja világos: a szláv világ sorsdöntő fordulathoz érkezett, nem szabad megengedni, hogy eltűnjön a pángermán tengerben. Ennek elkerülése végett új államok létrehozását vázolta fel. Délen egy inkább Illyr Konföderációnak nevezett Jugoszlávia vette volna fel a küzdelmet, amelynek Belgrád lenne a fővárosa, de meg kell őrizni Zágráb és Ljubljana fontosságát. Iszonyatos cinizmussal "közelített" a magyarokhoz. A megcsonkított és elzárt Magyarország, ha akarja megőrizheti apostoli királyi címét, és lesz rá lehetősége, hogy elgondolkodjon Szent István királya szavain: az egynyelvű ország esendő.
Ernest Denis is ugyanerre az évre időzítette Ausztria kérdése. A szlovákok című könyvét. Ő a közeli jövő legnagyobb veszélyének azt tartotta, hogy az antant győzelmének másnapján még mindig ott lesz egy 60-70 millió németet számláló állam - Franciaországtól keletre. A megoldást ő is az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásában látta. A leendő határoknak a nemzetiségeket kell követni, de így is a szlávok fognak komoly veszteségeket szenvedni. A csehek ugyanis nem kívánhatják Bécs annektálását (!), jóllehet sokan élnek ott.
A magyarok és a szlovákok bemutatásánál félelmetes elfogultság figyelhető meg az utóbbiak javára. A magyarok a 10. században idegenként érkeztek a Kárpát-medencébe, a tulajdonképpeni Magyarország voltaképpen az Alföldön található. A magyarok csak a németekkel karöltve tudták felszámolni a Nagymorva Birodalmat. A dualizmus idején iszonyatos magyarosítást hajtott végre az államhatalom, nagyon kevés volt a szlovák nyelvű iskola. A szlovákok kérdése azonnali megoldást kíván, mert a csehek a német agressziót egyedül képtelen feltartani.
Az íróasztal mögött megfogalmazott, akkor még teoretikusnak ható tervek 1920. június 4-én rideg valósággá váltak: Magyarország területének jelentős részén új államok születtek, a döntéshozók figyelmen kívül hagyták a magyar fél által elkészített nemzetiségi térképeket. Ezt a határokon túlra került magyarok számaránya tanúsítja. Az elszakított területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió (30,2 %) volt magyar. 1.6 millió élt Erdélyben és egyéb más, Romániának juttatott területeken, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió a délszláv területeken élt. A burgenlandi magyarok száma 60-70 ezer, Fiumében 6-7 ezer volt, míg a lengyelországiak elenyésző mennyiséget jelentettek. Igaz, hogy születtek kisebbségvédelmi szerződések, ezek végrehajtása azonban nehézségekbe ütközött.
(Felhasznált irodalom: Romsics Ignác: Múltról a mának: tanulmányok és esszék a magyar történelemről. Budapest, 2004. Osiris Kiadó; Az idézett francia művek.)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.