2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

Séta a magyar gyáripar főutcáján

2008. június 2. 15:00

Kiemelkedő kultúrtörténeti jelentőségű az a kiállítás, amelyet az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben nyitottak meg " Váci út - Séta a magyar gyáripar főutcáján " címmel.

A kiegyezést követően hatalmas ütemben megindult gazdasági fejlődés eredményeként megszülető gyáripar Váci út menti megtelepedésében meghatározó szerepet játszott a terület földrajzi elhelyezkedése és infrastruktúrája. A Váci út ipari struktúrájának kialakulását a korabeli fejlődés húzóágazatai, a mezőgazdasági és a közlekedési eszközgyártás határozták meg.

A világviszonylatban is jelentős fővárosi malomipar egy része a mai Újlipótvárosban koncentrálódott. A Váci út első gyárai ezeknek a közelben fekvő gőzmalmoknak a kiszolgálására jöttek létre. A később megalakult malomipari berendezéseket gyártó gépgyárak már nemcsak a fővárosi malmok ellátására, hanem a világ számos országába gyártott és szerelt berendezéseket.

A nagy malmokat kiszolgáló körvasút kiépülése, és az országos vasúti forgalomba kapcsolása újabb és újabb gépgyárak megtelepedését segítette elő a Váci úton, illetve a fejlődést meghatározó piaci viszonyoknak megfelelően a korábban malomipari eszközöket gyártó vállalatok is a korabeli technikai fejlődéshez igazodóan egyre inkább kiszélesítették gyártási profiljukat, előtérbe helyezve a hamarosan világszínvonalra fejlesztett mezőgazdasági gép, közlekedési eszköz, gőzgép és szerszámgépgyártást, vasúti hídszerkezetek gyártását.

A kezdetben egyéni vagy családi vállalkozásként működtetett üzemek helyett a 19. század végére a részvénytársasági forma vált meghatározóvá. A tőkekoncentráció mértékét jelzi, hogy 1896-ban, a Millennium évében a fővárosba koncentrálódott gépgyártás 18 legjelentősebb gyárból 10 a Váci úton működött, és ekkor közel 9-10 ezer munkást foglalkoztattak. A Váci úti gyárak termelési struktúrája az 1900-as évektől az elektro- és híradástechnikai üzemek megtelepedésével színesedett.

A kiegyezést követően megindult gazdasági fejlődés hatására létrejött gyárak többsége túlélve a történelem viharait, az átszervezéseket, összeolvadásokat és összevonásokat, egészen a rendszerváltozásig működtek. Az ezt követő gazdasági átrendeződés azonban a gyáripari jellegű Váci út megszűnését és gyökeres átalakulását hozta. Az egykor "virágzó" gyárak bezártak, helyükön ma bankok, iroda- és szolgáltatóházak magasodnak.

Az elmúlt majd másfél évszázad alatt a Váci úton mintegy 65 kisebb - nagyobb, hosszabb - rövidebb életű gyár működött. A kiállítást a Helytörténeti Gyűjtemény vezetője Szabó Yvett és Szántó Nóra rendezte, Dr. Bencze Géza Ipartörténész - muzeológus szaktanácsadóval. A megnyitón részt vettek a XIII. kerületi Önkormányzat vezetői is.

A hatalmas kiállítási anyag összeállításában sokan támogatták az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményt, többek között a Nemzeti Kulturális Alap, a Hadtörténeti Múzeum, a Malomipari Múzeum, a Közlekedési Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár és még sokan mások.

A rendkívül izgalmas kultúrtörténeti kiállítás 2008. december végéig látogatható, a XIII. ker. Váci út 50. alatti Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár