Lassan születnek a közös történelemkönyvek

Korábban

Új tankönyvvel elemzik a francia-német közös múltat

Negyvennyolcról magyarul és románul

1848 a szomszéd országok tankönyveiben

Közös törikönyvön gondolkodnak a lengyelek a németekkel

Kollektív terápia lehet a tankönyvek megírása

Constantin Iordachi, a CEU Történelem Tanszékének docense az 1989 utáni román-magyar kapcsolatokat tekintette át. Elmondása alapján a nyolcvanas évek végén még rendkívül ellenséges, majd továbbra is fagyos viszony fokozatosan engedett fel. Az olvadás - érdekes módon - épp a katonai együttműködés területén kezdődött, majd a nagypolitikában és a többi területen folytatódott. Iordachi kiemelte a megbékélési folyamat külső tényezőinek szerepét is - a nemzetközi közösség (az EU és az USA) befolyását, amelyet azonban szerinte mégsem lehet kényszernek tekinteni. Rámutatott az együttműködés formális kereteinek kialakítására, valamint a kölcsönös függőség felismerésének fontosságára is, amely lehetővé tette, hogy beinduljon egy normalizációs folyamat, a továbbra is jócskán előforduló feszült időszakok (a státustörvény, az aradi Szabadság-szobor vagy a Gozsdu-Alapítvány ügye) ellenére is.

Román kollégájához hasonlóan a történész-diplomata Borsi-Kálmán Béla (ELTE-BTK) is szélesebb geopolitikai összefüggésben elemezte a magyar-román viszonyt és annak változásait. Eszerint a másfél évszázados nemzetépítési rivalizálás folyamatában Románia - a sikeres érdekérvényesítésnek köszönhetően - komoly előnyre tett szert Magyarországgal szemben, de ez az előny mulandó lehet. Mindemellett Borsi-Kálmán Béla leszögezte, hogy a történelmi vitákat a magyar és a román történészeknek kell megoldaniuk, majd - reagálva Constantin Iordachi előadására - azt is hozzátette, hogy az igazi megbékéléshez elengedhetetlen a múlt (pl. Nagy-Románia létrejötte, a román nemzetiségi politika és következményei vagy a dákoromán kontinuitás kérdése) (ön)kritikus vizsgálata is. A megbékélés mindezek nélkül csak formális és felszínes lehet.

Az előadások mondanivalója számos ponton találkozott egymással. Többször is szóba került, hogy a tényleges párbeszéd alapja az önismeret - a közös történelemszemlélet kialakításához legelőször arra van szükség, hogy önmagunkkal, saját identitásunkkal is tisztában legyünk. A párbeszéd során ugyanakkor nem a másik meggyőzése a cél, hanem már maga a párbeszéd is az lehet, amely egyfajta "kollektív terápia" gyanánt is szolgálhat.

A nemzetállami nézőpontok túllépése viszont rendkívül nehéz feladat, mivel a múlt értelmezése a nemzeti identitás szerves részét képezi - a kisebbségi közösségek számára különösen, de ugyanez érvényes az újonnan megalakult államokra is, amelyek saját államiságukat kívánják megerősíteni a hangsúlyosan nemzeti történelemszemléleten keresztül.

Visszatérő motívumként jelent meg az idő szerepe is, azaz hogy a párbeszéd - konkrétan egy közös történelemtankönyv megalkotása vagy a tanárképzés összehangolása - hosszú évekbe, sőt, évtizedekbe telik. Ezt mi sem szemlélteti jobban, mint a német-lengyel közös tankönyvek említett példája. Mindazonáltal a múltról folyó párbeszéd, illetve a jelent is meghatározó történelem közös értékelése egyértelműen a közeledés egyik kulcsfontosságú mozzanata - és a valódi megbékélés nélkülözhetetlen eleme.

Kollai István - Zahorán Csaba, Terra Recognita Alapítvány

1. Feloldhatják a traumatikus kapcsolatokat
2. Kollektív terápia lehet a tankönyvek megírása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs