A metróépítés ára, avagy ahol még sosem járt forgatócsoport
2007. november 30. 14:00
A metróépítés története már kissé lerágott csont. Vagy mégsem? A szerkesztőség munkatársai egy olyan bunkerben jártak, amelyet a földalatti munkálatok során a pártelit védelmére építettek - derül ki a Múlt-kor második évfolyamának tizenkettedik adásából.
Korábban
A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium rendelkezésére és irányításával 1949-ben megkezdődött a metró törzshálózatának, illetve első vonalának tervezése. A tervezési munkával kezdetben az Állami Mélyépítési Tervező Vállalat keretében létrehozott tervezőiroda foglalkozott. A KPM Közlekedési Kollégium 1949 decemberében tárgyalta és hagyta jóvá a vonalvezetési tanulmányt, ezután kezdődött a tulajdonképpen tervezés. 1950-ben megalakult a Metró és HÉV Igazgatóság jegelődje a Földalatti Vasút Vállalat, melynek feladata abban az időben a beruházás szervezése volt.
Az elhatározás után négy és fél hónappal a Szent István téri szállítóakna süllyesztésével megkezdődött a metró építése. Már nagy ütemben folyt az építkezés, amikor 1950 szeptemberében a Minisztertanács határozatot hozott a budapesti metróhálózat kiépítésére. A határozat a kelet-nyugati vonal Népstadion - Deák tér szakaszra pedig 1955. évi üzembe helyezési határidőt szabott meg. 1954 februárjában egy kormányhatározat leállította az építkezést - a folytatás pontos időpontjának megjelölése nélkül - olyan befejező munkákat engedélyezve, amelyek a felszíni épületek biztonsága szempontjából elengedhetetlenek voltak.
Ezt a kiskaput kihasználva a tényleges építkezés az év végéig folytatódott. Ezután csak állagmegóvási munkák folytak, ekkor rövid időre szóló, ideiglenes megoldások születtek. 1958-ban indították el az úgynevezett szigetelési programot, ennek keretében végleges szigeteléssel látták el az építményeket. Ettől kezdve csak olyan munkákat végeztek, amelyek a végeleges létesítményeknek részei.
A végleges gazdasági programot 1963-ban hagyták jóvá, hivatalosan ebben az időben indult újra Budapesten a metró építése. Ekkor döntöttek az Astoria állomás megépítéséről, valamint a vonal Fehér útig történő meghosszabbításáról is. Az első szakasz átadását 1970. év végére, a teljes vonal befejezésének időpontját 1973-ra írták elő. Ettől kezdve folyamatosan haladt a munka. 1970 elejére a Földalatti Vasút Vállalat feladata kibővült, készülni kellett az üzemeltetés feladatainak ellátására is, a vállalat neve ekkor "Metró" Budapesti Földalatti Vasút lett.
1970. április 2-án az Örs vezér tere - Deák tér közötti szakaszt, 1972. december 22-én a Deák tér - Déli pályaudvar közötti szakaszt adhatták át az utasforgalomnak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Múlt-kor történelmi magazin
- Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Holokauszt 1944-ben: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Páratlan párok: megjelent a Múlt-kor téli száma
- Horthy Miklós ingadozó trónkérdései
- Rákosi 1956 utáni ismeretlen levelei
- A Hunyadi-dinasztia tündöklése és bukása
- Kulisszatitkok az Egri csillagok forgatásáról
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59