2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Iránba vitték a Kurdisztánból elrabolt magyar földmérőket

2007. november 15. 14:00

Egy 25 évvel ezelőtt történt eset különösen aktuális felhanggal bír az aktuálpolitikai események tükrében: 1982. június 17-én két magyar földmérőt raboltak el Irak kurdok által lakott területén. Azt hihetnénk, hogy a magyar sajtó kiemelt hírként számolt be Kurdisztánban történtekről, és aggódva figyelte a két elrabolt sorsát, ám nem így történt - írta Orbán-Schwarzkopf Balázs a Betekintő legújabb számában.

Kurd törekvések a Közel-Keleten

A második világháború utáni korszak egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő helyi háborúja 1980 szeptemberében indult meg. 1982 közepére már rengeteg iraki családban volt - a harcok következtében - elhunyt, megsebesült vagy eltűnt hozzátartozó. Az iraki boltokban a korábbi bőséges áruválaszték helyett egyre kisebb lett a kínálat. Az iraki légierő támadásával kezdődő konfliktus 8 éve alatt azonban - azzal párhuzamosan - egy másik háború is folyt a térségben.

Az Irak északi részén élő kurdok többsége nem tartozott az iraki rezsim hívei közé. A kurdok lélekszámára vonatkozóan nincsenek pontos adataink. Egyes becslések alapján 13 millióan vannak, a többség szerint 25-30 millióan míg mások 40 millióra teszik az Irakban, Iránban, Törökországban, Szíriában, Örményországban, Németországban és a világ más részein szétszórtan élő kurd közösségeket. Az előbb felsorolt első négy országban létszámukat országonként 7-20% körülire gondolják.

Iránban is jelentős számú kurd kisebbség élt, sőt lélekszámukat tekintve még több is, mint Irakban, de az iráni vezetés válaszút elé került: vagy egy újabb frontot nyit, vagy valamennyit enged a kurdok nyomásának. Az utóbbi azt jelentette, hogy jelentős katonai erőket lehetett átcsoportosítani a front más szakaszaira. Irán ezen túlmenően megpróbálta szövetségesként megnyerni az iraki kurdokat. (Hasonlóképpen gondolkodott az iraki vezetés is, aminek az lett a következménye, hogy az iraki kurdok egy része Iránba, az iráni kurdok egy része pedig Irakba menekült.)

Irán egyébként is nehéz helyzetbe került, mert a térség nagyhatalmai közül mindegyik tartott a megerősödésétől. Különösen attól féltek, hogy az Iszlám Forradalom az iraki olajkutak bevételeiből finanszírozza továbbterjedését. Irán a szélesebb nemzetközi kitekintésben sem számíthatott jelentősebb támogatásra. A forradalom nem sokkal korábban az Amerikai Egyesült Államok támogatást élvező sah rendszerét döntötte meg, míg a Szovjetunió számára az iszlám vallási fundamentalizmus jelenthetett komoly veszélyeket. Perzsia tulajdonképpen - földrajzi és gazdasági helyzeténél fogva - a nagyhatalmak egyik ütközőzónájába került, ezért az új iráni vezetés hevesen ellenállt az amerikai és az orosz befolyási törekvéseknek.

Az önálló kurd állam létrejöttéért évek óta elkeseredetten harcoló fegyveres csoportjaik állandó veszélyt jelentettek az ott dolgozó idegenek számára is. Különösen veszélyes körzet volt a Kirkuk és Moszul iraki városok között körülbelül félúton található, az előbb említett településektől eltérően, döntő többségében kurdok lakta Erbil (más jelölések szerint Irbil vagy Arbil) és körzete. Az Irakban dolgozó külföldiek munkakörülményei 1982 nyarára fokozatosan leromlottak.

Északon főleg az egyre gyakoribb emberrablások, délen a front közelsége okozták a legtöbb problémát. 1982 tavaszán az iráni hadsereg visszafoglalta délen, a határ mentén található Khorramshahr települést és az offenzívával szinte egyidejűleg támadás érte a dél-iraki Bászra városát is. A nehézségekre vonatkozóan a magyar hatóságok - közvetve hivatalos úton, részben az ott dolgozók jelzéseiből - még időben tájékoztatást kaptak, nem tették meg a szükséges lépéseket. Így nem az lett a kérdés: történik-e valami, hanem az, hogy mikor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár