I. (Nagy) Péter

(1672 - 1725)

I. (Nagy) Péter orosz cár 1672. június 9-én, Moszkvában született a Romanov-dinasztiából. Apja Alekszej cár, az anyja Natalja Nariskina volt. 1682-ben, a sztrelecek lázadásakor kiáltották ki cárnak a bátyjával, a gyengeelméjű Ivánnal együtt. A két kiskorú cár helyett a mostohanővérük, Szofia vette át a régensséget.

1689-ben I. Péter megbuktatta a nővérét, kolostorba záratta, s maga kezdett uralkodni. Legfőbb célja Oroszország modernizálása volt, hogy a nyugati műveltséget átültesse Oroszországba. Nagy utazásokat tett Nyugat-Európában 1697-1798-ban, majd 1716-1717-ben, hogy tapasztalatokat szerezzen az ipari-kereskedelmi fejlődésről és megtanulja a hajóépítést. Königsbergben ágyúmesterré képezték ki, Amszterdamban „Mihaljov” álnéven hajóácsként dolgozott. 1698-ban a sztrelecek lázadásának hírére érkezett haza, akiket a legnagyobb kegyetlenséggel kiirtott.

I. Péter a külpolitikában a területi hódításra, tengeri kijáratok megszerzésére törekedett. 1700-ban szövetséget kötött Dániával és Lengyelországgal a terjeszkedő XII. Károly svéd királlyal szemben, s rövidesen kitört az ún. északi háború (1700-1721). 1700. november 20-án Narva mellett súlyos vereséget szenvedett a svédektől, de a hadseregét újjászervezve, 1709. július 8-án Poltavánál döntő győzelmet aratott XII. Károly felett.

I. Péter megerősítette északi pozícióit, több jelentős területet (Livland, Észtland, Ingermanland, Finnország egy része) elfoglalt, 1703-tól megkezdte az új főváros, Szentpétervár építését. A törökkel szemben ugyan elvesztette Azóvot, de 1722-1723-ban győztes háborút viselt Perzsia ellen és megszerezte a Kapszi-tenger vidékét Derventől Bakuig.

Lényegében a területi hódításokkal Oroszországot nagyhatalommá tette. Az orosz belpolitikában a reformok sorát vezette be, nem riadt vissza az erőszakos, kegyetlen eszközök alkalmazásától sem: bevezette a Julianus-naptárt, modernizálta az ószláv írást, előírta az európai ruhaviseletet, még a bojárok szakállát is levágatta. Támogatta a kereskedőket, az iparral foglalkozókat; iskolákat alapított; ő hozta létre az Orosz Tudományos Akadémiát. I. Péter megreformálta az állami intézményeket is: a bojárok tanácsa helyébe a szenátust állította, újjászervezte a közigazgatást, a bíráskodást. Eltörölte a pátriárkai méltóságot, magát tette meg az orosz egyház fejének, és 1721-ben létrehozta s Szent Szinódust, amelynek elnöke ő maga. I. Péter ugyancsak 1721-ben felvette "Haza Atyja és egész Oroszország császára" címet.

1725. január 28-án, Szentpéterváron halt meg, adósság nélküli országot és egy európai mintára szervezett birodalmat hagyott az utódaira. A trónon második felesége, I. Katalin cárnő követte (uralkodott: 1725-1727).

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban