A Sisi-kultusz változásai: Erzsébet személye a magyar köztudatban
2007. május 21. 13:00
Az Erzsébet-kultuszt elemző cikkünk második részében az annak kezdeteivel kapcsolatban fennálló kérdésekre keressük a választ.
Korábban
A császári pár 1854. április 24-i esküvőjét kedvezmények sora követte, amit utólag Erzsébetnek tulajdonított a köztudat. Az igazság ezzel szemben az volt, hogy a császárné nem rendelkezett politikai befolyással, sőt az udvarban nem is tájékoztatták az eseményekről. Erzsébet népszerűségének növekedéséről, illetve Zsófia főhercegasszonnyal való viszonyának elmérgesedéséről, továbbá legendás szépségéről viszont a magyarok is tudomást szerezhettek. Ennek ellenére - a kötelező alkalmakat kivéve - az ország birodalomban betöltött szerepe miatt Magyarországon nem foglalkoztak a császárné személyével.
A császárné és a magyarok viszonyának alakulása az 1860-as évek útkereséseibe illeszkedett, amely révén cselekedeteit egyre inkább a magyarok iránti figyelemként kezdték értelmezni. Erzsébet rendszeres magyartanulása 1863-ban indult meg, az áttörést azonban az 1864-es év hozta meg, amikor felvették mellé Ferenczy Idát, akinek felbecsülhetetlen hatása volt a királyné alakjának mitizálásában. A kultusz kialakulásának döntő mozzanata 1866 nyarára tehető: az uralkodó és a megegyezést kereső magyar politikai elit szándékai és reményei a leendő királyné személyében kapcsolódtak össze, amikor a vesztes königgrätzi csata után Budára érkeztek.
Erzsébet ekkor magyarországi tartózkodása során a vezető politikusoknak köszönhetően egyre népszerűbbé vált. A korabeli magyar nyilatkozatokat kultikus beállítódás uralta, amelyből a császárné kiválósága bontakozott ki, és ez indokolta a megnyilvánuló hódolatot is. Kultuszának meghatározó eleme a kiegyezés folyamatában betöltött szerepe lett, amelyet az egyik legnagyobb, az ország irányában tanúsított tettének minősítettek. Ebben a magyarok iránti gondoskodó szeretetének megnyilvánulását vélték felfedezni, míg férjéhez írott leveleiből a dinasztikus érdekek hangsúlyozása bontakozott ki. Nem utolsósorban pedig személye által az uralkodó családot is sikerült elfogadottabbá tenni a köztudatban.
A kultuszban új szakaszt a királyné halála (1898. szeptember 10.) hozott. Erzsébet élettörténetét egészen addig lényegében a magyarokkal való kapcsolatára szűkítették le, amelyben erkölcsi értékekre és egyszeri politikai tettére hivatkoztak. A merényletet követően lényeges módosulások nem mutathatók ki, inkább csak finomodásról, a szakrális és éteri magasságokba emelés hangsúlyosabbá válásáról beszélhetünk, amely természetes folyamatnak tekinthető a már elhunyt személyek esetében.
A megteremtett "valóság" fenntartásának legfontosabb eszközei az intézményesült formák, a szoboravatások és ünnepélyek voltak. Erzsébet személyének elutasítása szinte elképzelhetetlenné vált, mivel a királynét mindenki számára elfogadható általános erkölcsi értékek emblematikus figurájává tették. E kultusztörténeti korszak egészen a 20. század közepéig tartott, az első világháborút követően pedig magától értetődően egy "csendesebb" periódus következett. Megítélésének a 20. század második felében bekövetkezett változásai a Habsburg családhoz fűződő szoros kapcsolatából következtek.
Vér Eszter Virág - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A Habsburg, aki elvesztette Bécset
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap