A vörösterror 133 napja

A limes kutatásának története

2007. április 16. 13:15

Pannónia területén jelentős változásokat hagyott hátra a közel ötszáz éves római uralom. Az útépítések, a mocsarak lecsapolása, az erdők kivágása, városok, települések alapítása és az útépítések jelentősen megváltoztatták a tájat, kitörölhetetlen nyomokat hagyva az utókor számára. Tartson velünk kalandozásunk legújabb részében!

Hova lettek a letűnt korok emlékei? Kérdezhetjük akár történelmi kortól függetlenül és adhatunk rá mindjárt optimális választ is: a maradványok a mai napig mind megvannak, legfeljebb a kutatás technológiai, anyagi okok miatt nem derített még rájuk fényt. Ott vannak a föld alatt, a Duna iszaptengerében, kőbe vésve, a beszélő tárgyakban és a kutatók helyes következtetéseiben.

Dunakömlőd római maradványai légifotón

Az elmúlt kétezer évben az emberen kívül a természet is jelentős változásokat okozott a tájban. Ha példának okáért a Dunántúl jelenlegi vízrajzát az ókori állapotéval vetjük össze, szinte rá sem ismernénk a helyre. Ezen ismeretek hiányában kár lenne próbálkozni az ókori települések, erődök, őrtornyok alapítási helyének kiválasztását firtató kérdések megválaszolásával. A Duna mentén kiépített védrendszer pusztulását tovább segítette az a tény, hogy az északi féltekén a Föld forgásának következtében a folyók jobb partjukat erősebben mossák, így az erózió következtében több erőd maradványa jelentősen megrongálódott, vagy elpusztult.

Mégis minek köszönhető, hogy az ember és a természet romboló hatásának ellenére oly sokat (de sosem eleget) tudunk a mai Magyarország római kori emlékeiről, történéseiről? Szerencsére az évszázadok alatt hivatásos és amatőr kutatók, történetírók, térképkészítők, katonai felmérések gyűjtötték, szolgáltatták az adatokat a római kor akkor még látható emlékeiről, amit a mai régészek felhasználnak és saját kutatásaikkal évről évre bővítnek.

A magyarok honfoglalás után több csoport az egykori római települések, erődök maradványait felhasználva alakított ki magának életteret. Erről olvashatunk az Anonymus által írt - vitatott forrásértékű - Gesta Hungarorumban is, például Lugio-Dunaszekcső kapcsán: "...S azon a helyen Őd a vidék népét meghódítván várat épített, melyet közönségesen Szekcsőnek nevezett azért, mert ott magának széket és állandó lakot állított...". A mű ezen kívül persze további római emlékeket és településeket is megemlített. A Magyarországon található római emlékekről hitelesnek tekinthető feljegyzéseket a 15-16. század folyamán az antikvitás iránt érdeklődő humanisták, Antonio Bonfini, Thúróczy János és Oláh Miklós készítettek.

A hajózható folyó és a Duna mentén a római időkben épített hadiút a középkorban is a kereskedelem fontos katalizátora lett. Nem véletlen, hogy a külföldi utazók is ezt az útvonalat választották magyarországi utazásaik során. A limes kutatásában sokat jelentettek a 16-18. század német és angol utazók leírásai (Brown, Pococke, Milles, Marsigli). Luigi Marsigli - aki katonai mérnökként a római erődök iránt is igen mély érdeklődést mutatott - 1726-ban megjelent munkája nagyban elősegítette a további kutatók munkáját. A külföldi szakembereken kívül azonban a magyar tudósok, kutatók munkássága is jelentős volt. Bél Mátyás, Timon Sámuel vagy Szerdahelyi Gábor leírásai is fontos adatokkal szolgálhattak az utókor számára. Bél Mátyás műveihez Mikoviny Sámuel készítette a térképeket, amelyeken római emlékeket is feltűntetett. A II. József féle katonai felmérések során készült térképek jelölik többek között az eszéki római hidat, valamint számos sáncot és erődöt a limes mentén.

Rómer Flóris

Az első magyar régészeti tanulmány, amely római emlékről ad részletes leírást, Schönwisner István 1777-ben megjelent munkája az aquincumi legios tábor fürdőjéről. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a Commentarius geographicus című mű, ami a limes útvonalát ismerteti. Az 1848-49-es szabadságharc után Rómer Flóris és Orbán Balázs lett a limes két legkiemelkedőbb kutatója. Rómer nevéhez fűződik többek között a Magyar Régészeti Reformbizottság megalapítása, illetve az Archeologiai Értesítő című tudományos periodika kiadásának megindítása.

Lugio

Ripa Pannonica.hu

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!