Elavultságuk miatt rombolták le a magyar várakat

Korábban

Hétvégi várkalauzok

Feltárulhat Zrínyi Miklós lerombolt erőssége

Visszakapták a Habsburgok Drakula kastélyát

A sámsonházai Fejérkő - egy ismeretlen várrom régészeti kutatása

Folyamatosan változtak a megsemmisítési listák

Oross a tanulmányban kilenc, latin és német nyelvű dokumentumot közöl, a szemelvények lényegét rövid, magyar nyelvű tartalmi kivonatban foglalja össze. A források számos izgalmas adalékkal szolgálnak a várrombolások történetéhez, így kiderül az is, hogy az 1699-1702 között jelentősen megváltozott a megsemmisítésre ítélt várak listája. A földdel való egyenlővé tétel nem azonnal következett be, több vár az 1702-es listába már nem került bele. Gyula várának például csak a külső palánkját hordták szét, a belső, téglaépítésű rész napjainkban is látható.

A tervek szerint több vár kaszárnyaként funkcionált volna, viszont ez együtt járt a védműveket lerombolásával: ilyen jellegű építményeket főként a rebellis Felső-Magyarországon akartak kialakítani. A nagyobb, megerősítendő várak - pl. Szeged, Szolnok, Tokaj, Ungvár, Kassa, Nagyvárad, Trencsén, Esztergom, Győr - a környék védelmét szolgálták. Az 1702-es rendeletbe több olyan vár is bekerült, amelynek sorsáról 1699-ben még nem döntöttek. Feltételezhető, hogy a Rákóczi Ferenc által szervezett összeesküvés lelepleződése után nem akarták a várakat egy esetleges felkelés kezére játszani.

A rombolás nem ment volna az adminisztráció segítsége nélkül, így Oross szerint a műveletek végrehajtásában hatalmas szerep jutott a bécsi Udvari Kamarának és a magyarországi kamaráknak. Ők biztosították az anyagi hátteret, intézkedtek a szerszámok és a tüzérségi eszközök elszállításáról. Az 1702-es rombolás eredménye: 17 várból négyet romboltak le teljesen; öt esetben folytak ilyen jellegű munkálatok; hat várat pedig nem bántottak. Persze már akkor is működött a korabeli lobbi, mivel a főurak nem akarták felszámolni rezidenciájukat. Példának okáért Körmend esetében Batthyány II. Ádám, Veszprém említésekor Széchenyi Pál kalocsai érsek, míg Pápára Eszterházy Antal emelt vétót.

A dokumentumok alapján jól nyomon lehet követni a rombolások folyamatának a szándékát. A megsemmisítést az egyes katonai parancsnokok felügyelték, a konkrét munkálatokat a megyék által kirendelt munkások, illetve a helyi katonaság és polgárság végezték el. Mindent össze kellett írni, és gondosan ügyeltek a fuvarok és a szerszámok elegendő mennyiségére. Egyes esetekben az is kiderül, hogy mi lett a kövek sorsa: Székesfehérvárott például - az Udvari Haditanács engedélyével - városházát építettek belőlük.

1. Magyar várak az osztrák hadügyi koncepcióban
2. Folyamatosan változtak a megsemmisítési listák

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?