Munkácsy zsánerek léptek elő a száz évnyi homályból

Munkácsy a röntgen alatt

A Szépművészeti Múzeumban régóta kutatják a festmények átfestésének sok-sok évszázados múltját. A röntgenvizsgálatokat a második világháború után kezdték rendszeresíteni, s ennek alapján sikerült tudományosan osztályozni az átfestéseket is.

A múzeumban például két olyan Goya képet is őriznek, amely klasszikus példája annak, hogy a művész sajátkezűleg vetett véget festménye "láthatóságának". A "Köszörűs" és a "Vízhordó lány" még az 1800-as években került Magyarországra, az Esterházyak gyűjteményébe. A képek alatt látható virágcsendéleteket is Goya festette, ugyanis gobelin-tervezőként éppen ilyen virágokat festett.



A Múlt-kor történelmi magazin adásában két Munkácsy-tanulmányt a Péterffy Sándor utcai kórház röntgenosztályán világítottak át. Ekkor kiderült, hogy a Tépéscsinálókhoz készített "Kislány" című tanulmány alatt egy anya látható egy kislánnyal, előttük kutyák. A kutyák, asszony, gyermek motívum Munkácsy "Két család" című alkotásán is szerepel. A Colpachi iskolához készített előtanulmány alatt pedig egy kísérteties portré bújik meg, és ha nem is pont ilyen, de hasonló figura már feltűnt Munkácsy művekben.

Kísérteties portré a röntgen alatt

A képek eredetiségének meghatározásakor a színhasználat és az ecsetkezelés azonosítása a legfontosabb. Szentkirályi Miklós, a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora szerint Munkácsy tehetséges tanítványai gyakran beledolgoztak a képekbe, pontosabban a mester korrigálta, majd aláírta képeiket.

A műsorból az is kiderült, hogy Végvári Lajos 50-es években megjelent és a szakmában csak "Munkácsy-Bibliaként" ismert munkáját lánya, Végvári Zsófia színes képekkel és a Munkácsy-kutatás legújabb eredményeivel kiegészített változatban szeretné kiadni.

1. Munkácsy a röntgen alatt
2. Csúcstechnikával a festők nyomában