2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Műemléki védettséget kaphatnak a zuglói stadionok

2006. december 11. 16:00

Műemléki védettséget kellene adni a Puskás Ferenc Stadionnak, a közelében kialakított Dromosznak (szoborparkot), a Nemzeti Sportcsarnoknak és a Millenáris Stadionnak az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület szerint; a szervezet pénteken nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra: a négy létesítmény megmentése közös érdek.

`Az egész magyar sporttörténet megjelenik ebben a négy létesítményben` - mondta Nagy Gergely, a bizottság elnöke az MTI-nek. Kiemelte: szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a Puskás stadion, a Thököly út felőli Nemzeti Sportcsarnok, a szoborcsoport és az Istvánmezei úti Millenáris Stadion jelenleg nem élvez műemléki védettséget, ezért álláspontjukat a tervek szerint eljuttatják majd az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz is.

A Népstadion ünnepélyes megnyitása, 1953. augusztus 20.

Sok szabad terület van az említett környéken, ahol bizonyos fejlesztéseket meg lehet valósítani, de a szervezet szeretné, ha az új beruházások az értékek figyelembe vételével történnének meg - tette hozzá. Nagy Gergely szerint műemléki védettségűvé lehetne nyilvánítani az egész területet. Mint az egyesület nyilatkozatában olvasható, a jelenleg nem védett létesítmények rendkívüli veszélyben vannak, különösen ott, ahol a városfejlesztés jelentős változásokat tervez a területen. Ilyen együttes Magyarország legjelentősebb sportközpontja Zuglóban.

A Millenáris Stadion a millenniumra, 1896-ra épült fel Budapesten. A NOB itt tervezte megrendezni az első modern olimpiát, amit később a budapesti elutasítás után Athén vállalt magára. Itt rendezték a kontinens első nemzetközi labdarúgó-mérkőzését, de az intézmény kerékpáros világbajnokságnak is otthont adott. A maga korában világszínvonalú épület később Hajós Alfréd tervei szerint újult meg. A Nemzeti Sportcsarnok a modern építészet egyik első középülete, amely Müller Miksa, Sinkovics Lajos és Tóth Imre tervei szerint valósult meg. Magyarország első fedett sportcsarnoka 1938-41 között épült.

Az egyesület kiemelte: sporttörténeti és építészettörténeti szempontból rendkívüli figyelmet érdemel a szocreál korát minden részletében felidéző Puskás Ferenc Stadion. A terveket Dávid Károly vezetésével Borosnyay Pál, Harmos Zoltán, és Fecskés Tibor készítette. A rendkívüli statikai feladatot Pelikán József és Gilyén Jenő szerkezettervező oldotta meg. A kor leghíresebb szobrászainak bevonásával épült Dromosszal együtt a stadion igazi városépítészeti együttest formál.

A szervezet az említett létesítmények környezetében minden városfejlesztési elképzelést csak úgy tart megvalósíthatónak, "ha ezek a meghatározó, védendő épületek eredeti funkciójuknak megfelelően megújulva illeszkednek az új rendhez". "Ezért megőrzésük és megújulásuk érdekében felhívjuk a figyelmet ezen létesítmények műemléki védelmének fontosságára" - áll a nyilatkozatban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár